Fel kell készülni arra, hogy ha el is tűnnek a külső inflációs sokkhatások, attól még a belső inflációs nyomás fennmarad: 

a feszes munkaerőpiac és az emelkedő reálbérek hosszabb távon is velünk maradnak, ezekre pedig már most reagálnia kell a hazai gazdaságpolitikának 

– mondta a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Szerinte középtávon sokkal fontosabb kérdés, hogy az energiaársokk leküzdése és a visszaigazodás után milyen áremelkedési ütem marad velünk. Mint hangsúlyozta, nem lenne szabad, hogy tartósan magas szinten ragadjanak az inflációs várakozások, mivel onnantól kezdve nagyon nehéz lesz visszatérni a 3 százalékos szint alá. 

Márpedig Magyarországon valós probléma, hogy a munkaerőpiac feszessége évek óta felfelé hajtja a béreket, emiatt a munkaerőhiánynak erősen kitett ágazatokból egyre gyakrabban hallani a magyar viszonyokhoz és átlagkeresethez képest egészen irreális fizetési igényekről, elszálló munkadíjakról. 

Egy megbízható burkoló vagy szobafestő ma már 1-1,5, millió forintot is elkérhet egy hónapos munkáért. 

Ez pedig előbb vagy utóbb az inflációban is meg fog jelenni.

Fotó: Kallus György/VG

Virovácz Péter szerint ennek hatása már a mostani áremelkedésekben is látszik, ugyanakkor addig nincs gond, amíg a vállalatok azzal szembesülnek, hogy bővül a kereslet. Ebben az esetben ugyanis akár magasabb költséget is hajlandók vállalni a munkaerő megtartása érdekében, főleg ha még mindig azt látják, hogy pozitívak a kilátások. Az ING Bank elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy ráadásul az első háromhavi termelési adatok alapján sokkal jobb, a 8 helyett 9-10 százalékos GDP-növekedésnek kellett volna összejönnie. Erre szerinte azért nem került sor, mert a vállalatok a növekvő költségeket nem hárították át teljes mértékben, miután a kibocsátás nem tudott annyival nőni, mint a folyó termelési felhasználás. Utóbbi szerinte azt mutatja, hogy a termelő és szolgáltató ágazatokban némileg szűkülnek a profitmarzsok.

Persze ez sem tarthat örökké, lassan jöhet egy trendforduló. 

Előbb-utóbb eljutunk abba a fázisba, amikor már annyira megemelkednek akár a piaci szolgáltatások, akár a termékek árai, hogy azt fogja mondani a lakosság, ennyi, és ne tovább

– jelezte az elemző, hogy könnyen lehet az is, hogy egyszer csak elkezd fékezni a fogyasztási hajlandóság.

Hogy ez a trendforduló mikor jön el, Virovácz Péter szerint azon is múlik, mi lesz a költségvetéssel, ugyanis, ha jön egyfajta kiigazítás, az visszafoghatja az aggregált keresletet, ami pedig a bérek növekedését is lassíthatja. A munkaerőhiány mindenesetre nem fog eltűnni, amíg a vállalatok ugyanis azt mondják, hogy tudnának bővülni, de nincs elég munkaerő, és van igény új munkavállalóra, addig nem várható fordulat. Szerinte ezen egy válság sem változtatna érdemben, mivel a jelenlegi foglalkoztatotti létszám mellett is el tudnak működni, de a „hiányból visszamegyünk egy normális állapotba”. Emiatt egy nagyobb sokk esetében sem számít megugró munkanélküliségre, mivel ha jön egy újabb konjunkturális ciklus, várhatóan azonnal visszatérne a munkaerőhiány.