Begyűrűzött a háború, elszálltak az árak, de a régióban még durvább az infláció

Áprilisban 9,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz viszonyítva, leginkább az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ellenértéke emelkedett. Egy hónap alatt 1,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Mindkét adat negatív meglepetés, miután magasabb lett a VG elemzői konszenzusánál, a lapunknak nyilatkozó szakértők éves bázison 9, havi alapon 1,3 százalékos emelkedést vártak. A maginflációs mutató ugyancsak tovább nőtt, a márciusi 9,1 százalék után áprilisban 10,3 százalékra gyorsult. Bár ezek az adatok szokatlanul magasak, a régióban még így is jónak mondható: Lengyelországban az mértéke 2022 áprilisában 12,3 százalék, míg Csehországban 14,2 százalék lett, tehát jócskán meghaladják a hazai értéket.

Ami nem érkezett meg márciusban, az áprilisban igen – így foglalta össze az elmúlt két hónap inflációs adatait Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A szakember emlékeztetett, a márciusi adatközlés kellemes meglepetés volt, mivel egy viszonylag mérsékelt gyorsulást jelzett, ám az áprilisi infláció már drasztikus gyorsulásról tájékoztat. Úgy véli, a havi alapú növekedés is aggodalomra ad okot, ugyanis legutóbb a 2012-es áfaemelés idején volt hasonló mértékű a dinamika.

A rossz hír, hogy a mostani áremelkedés nem egy intézkedés következménye, hanem egy rendkívül széles körű és egyre inkább erősödő inflációs nyomás eredménye, amelyet elsősorban az Ukrajnában zajló háború és annak geopolitikai és világpiaci következményei generálnak – magyarázta az elemző, aki hozzátette, hogy az éves bázisú inflációnál is sokatmondóbb, hogy a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató még jelentősebb, havi alapon 1,8 százalékos, éves összevetésben pedig 10,3 százalékos emelkedést mutat. Erre 2001 közepe óta, azaz több mint 20 éve nem példa Magyarországon.

Az áprilisi adatban már egyértelműen megjelenik az orosz–ukrán háború hatása, amely amellett, hogy a magas energiaárakat még tovább növelte, jelentős bizonytalanságot eredményezett a piacokon – mondta Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató vezető elemzője, aki jelezte, a megugró inflációban jelentős szerepe van a világpiaci energiaárak alakulásának, amellyel szemben a vállalati szektor nem védett, költségoldali tételként pedig igyekeznek a fogyasztók felé áthárítani. Szintén támogatja az áremelkedést az ellátási láncok szakadozása, a gyenge forintárfolyam, illetve a dinamikus béremelkedés is, ez utóbbi keresletoldali tényezőként megjelenik az árfolyamatokban.

A KSH részletes adataiból mindenesetre az látszik, hogy az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek drágultak leginkább, az árstop által nem érintett termékeknél már a 30 százalék közelében jár az infláció: a margarin ára 38, a kenyéré és a baromfihúsé 29,5, a sajté 28,9, a tojásé 26,7, a tejtermékeké 22,5, a péksüteményeké 20, az idényáras élelmiszereké 17,7 százalékkal lett nagyobb egy év leforgása alatt. A tartós fogyasztási cikkekért 11,1 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.

Molnár Dániel jelezte, az infláció a következő hónapokban tovább gyorsulhat, a két számjegyű ütem szinte biztosan bekövetkezik Magyarországon is, szerinte erre a kormányzati intézkedések, az árstopok nélkül már márciusban, de áprilisban biztosan sor került volna. Várakozása szerint az inflációs folyamatokban enyhülés az év második felében várható, azonban ehhez szükség van arra, hogy az energiaárak normalizálódjanak. 

Ugyanakkor Virovácz Péter szerint az árstopintézkedések is befolyásolják, hogy mikor és mekkora mértékű lesz az infláció csúcspontja, ám még ezek fenntartása esetében is könnyen lehet, hogy 11 százalék felett tetőzik az inflációs mutató valamikor a harmadik negyedév folyamán. Az év egészét tekintve így várhatóan már két számjegyű átlagos inflációval számolhatunk – bocsátotta előre az ING Bank elemzője. Arra már Molnár Dániel mutatott rá, hogy uniós összehasonlításban a magyar inflációs adat egyáltalán nem kiemelkedő, az előzetes mutatók alapján öt eurózóna-tagországban is magasabb áremelkedést mértek, illetve a régiós országok közül Csehországban (14,2 százalék) is, de a márciusi adatok alapján a lengyel, a szlovák és a román áremelkedési ütem áprilisban is gyorsabb lehetett a hazainál.