Megválasztották Orbán Viktort Magyarország kormányfőjének a parlamentben. Az igen szavazatok száma 133, a nem szavazatoké 27 volt. Egy képviselő sem tartózkodott. Összesen 160 honatya adta le a voksát, 31-en nem szavaztak.
A szavazáson más állami tisztségviselők és egyházi vezetők mellett Novák Katalin köztársasági elnök is jelen volt. A képviselők ötödik alkalommal választották meg Magyarország miniszterelnökévé Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, a Fidesz-KDNP-listavezetőjét. Erre még Áder János, napokban leköszönt államfő tett javaslatot az Országgyűlés május 2-i alakuló ülésén. Orbán Viktor a múlt hét pénteken jelentette be hivatalosan, hogy kik lesznek a miniszterek az általa vezetett ötödik kabinetben.
Ahogy azt korábban megírtuk, a döntéshez a 199 országgyűlési képviselő több mint felének igen szavazata szükséges. A Jobbik nem szavazott, a Momentum nemmel szavazott, A kormányfő a megválasztásával hivatalba lép. Az eskütétel után a miniszterelnök beszédet mondott a parlamentben.
Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz - jelentette ki Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben, miután a parlament újraválasztotta miniszterelnöknek.
A kormányfő beszédében emlékeztetett: az évtized a koronavírus-járvánnyal kezdődött és háborúval folytatódott. A háború és a válaszként adott európai szankciós politika energiaválságot idézett elő, az és az amerikai kamatemelések együtt elhozták a magas korszakát, és mindez együtt el fogja hozni a a gazdasági visszaesés időszakát, amikor a gazdasági teljesítmény csökkenése, stagnálása és csekély emelkedésének évei váltogatják majd egymást Európában - fejtette ki.
Úgy értékelt: kiújulhatnak fenyegető járványok, a gazdasági visszaesés mélyülhet, a gazdag országok felé "tektonikus erővel" felerősödik a migráció, mindennek tetejébe pedig egy elhúzódó és világméretű kiterjedéssel fenyegető, valóságos háború zajlik a keleti szomszédunk földjén. Orbán Viktor hangsúlyozta: egy háborús évtized képe bontakozik ki a szemünk előtt, és bár jó lenne, ha nem így lenne, "nekünk nem a vágyainkból, hanem a valóságból kell kiindulnunk.
Az orosz-ukrán háborúval a világ két meghatározó gabonaexportőr államát veszítette el a globális piac. Magyarország az elmúlt időszak agrárfejlesztéseinek köszönhetően kétszer annyi élelmiszert képes előállítani, mint amennyire szüksége van. Magyarországot nem fenyegeti élelmiszerhiány - jelentette ki. Ugyanakkor a biztonság kedvéért a gabonakivitel esetében fenntartják az állami elővásárlási jogot.
Kijelentette: Magyarország nem fogad el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat. Orbán Viktor azt mondta: Brüsszel nap mint nap visszaél a hatalmával, és „csupa olyasmit akar ránk kényszeríteni, ami nekünk rossz és tőlünk idegen”. Hozzátette: Magyarország „az élni és élni hagyni elv” jegyében toleranciaajánlatot tett a migráció, a gender és legutóbb az olajembargó ügyében is, azonban ezeket visszautasították.
„De mi továbbra sem adjuk fel a határok védelmét, nem bontjuk le a kerítést és nem engedünk be migránsokat, megvédjük a családjainkat, a genderaktivistákat nem engedjük be az iskoláinkba, nálunk az apa férfi, az anya nő, gyerekeinket pedig hagyják békén, kitartunk Magyarország békéje és biztonsága mellett, és nem fogadunk el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat” – jelentette ki a miniszterelnök. Leszögezte: Magyarország az tagja, és érdeke, hogy a következő évtizedben az is maradjon.
A miniszterelnök kiemelte: a paksi atomerőmű új blokkja, illetve a naperőműves beruházások nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt kulcsfontosságúak, mivel a következő évtizedben az az ország lesz biztonságban, ami képes előállítani a saját maga energiaszükségletét.
Az ötödik Orbán-kormány vállalása, hogy a most kibontakozó európai válság idején is megőrzi Magyarország legfontosabb eredményeit, a céljait pedig nem adják fel. „Vállalom, hogy Magyarország előre fog menni, nem hátra”. Megvédik a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjak értékét, a rezsicsökkentést, a családok biztonságát, a gyermekek jövőjét. Mindenkinek lesz munkája.
A kormányfő kijelentette: az inflációt először meg fogják szelídíteni Magyarországon, aztán pedig megfékezik. Bár ódzkodik a direkt állami beavatkozásoktól, de a mostanihoz hasonló esetekben a jegybanknak és az államnak be kell avatkoznia. „A lépéseket összehangoljuk és óvatos, de határozott árszabályozó intézkedéseket hozunk”. Az első eredmények szeptemberre látszani fognak, év végére pedig tartósan elviselhetővé válik az infláció. „Addig is, amíg az Európai Unió vissza nem talál a józan gazdaságpolitika ösvényére”.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 2021-ben minden idők legjobb beruházási teljesítménye született. Összesen 1886 milliárd forint értékben állapodtak meg fejlesztési projektekről, köztük minden idők legnagyobb hazai zöldmezős beruházásáról is döntés született. „Ez az esély és remény, hogy Magyarország képes lesz kezelni a válságot és visszaesés helyett tovább növekedhet”. Az év elején kirobbant orosz-ukrán háború újabb sokkot jelentett, ez ugyanis átrajzolja az eddigi Kelet-Nyugat szállítási folyosókat. Mindezek fényében több korábban meghozott stratégiai döntés felértékelődik.
Ezek között kiemelte a Budapest-Belgrád vasútvonalat, amely a görög tengeri szállítási korridor folytatásaként jó eséllyel ki tudja váltani a lerombolt ukrán infrastruktúrát. A balkáni országokkal közösen épített déli gázvezeték ugyancsak alkalmas az ellehetetlenült, vagy bizonytalan ukrán vezetéki ellátás pótlására.
