A bankszektornak az idén és jövőre is 300 milliárd forintos ágazati különadót kell megfizetnie
- reagált a VG megkeresésére Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.
Kifejtette, hogy ebből 250 milliárd forint az az extra amelyet a kamat és jutalékbevétel után fog a pénzügyi szektor megfizetni. Ezt egyetlen bank sem hárítja át az ügyfeleire.
Kovács Levente kiemelte, hogy az éves 50 milliárd forintos tranzakciós illeték kibővítése a jogszabály alapján nem időszakos teher. Ennek a kezelése eltér az extra adótól. Itt, az eddigi, ellenőrzött gyakorlatnak megfelelően, az egyes bankok saját üzletpolitikájuk szerint járnak el.
Számos pénzintézet vállalta fel már eddig is – részben vagy egészben – a tranzakciós illeték tételeket, és a szektor több 10 milliárd forintot utal évente a költségvetésbe csupán a kétszeri ingyenes készpénzfelvétel biztosításának illetékeként
- magyarázta lapunknak a Magyar Bankszövetség főtitkára.
A tranzakciós díjplafon emelése csak a többmilliós átutalásokat, az értékpapír ügyletek utáni új illeték pedig a vagyonosabb, befektetői ügyfélkört érinti kedvezőtlenül – tette hozzá a szakember. Hangsúlyozta, hogy a bankszektort érintő elvonások összege már meghaladja egy jó év teljes nyereségét. A banki részvények alacsony árfolyama nem extra profitot, hanem extra elvonást mutat.”
Nagy Márton gazdaságfejlesztési tárca nélküli miniszter magyarázata szerint
a kormány azért döntött az extraprofitadó kivetéséről, mert vannak olyan szektorai a gazdaságnak, amelyek az inflációs környezetből profitálnak.
Az Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági főtanácsadójából előlépett szakember – aki korábban volt az MNB alelnöke, illetve a Budapesti Értéktőzsde elnöke is – arról beszélt, hogy az extraprofit különadóztatása nem ismeretlen Európában, hiszen például Ausztriában, Németországban vagy Svédországban is alkalmazzák.
A kormány a szomszédban zajló háború, valamint a Brüsszel által okozott drasztikus energiaár-emelkedés miatt a magyar családok védelme, a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése, a rezsicsökkentés, valamint a munkahelyek védelme érdekében hozta létre a Rezsivédelmi és a Honvédelmi Alapot
– emlékeztetett Nagy Márton.
A két alap forrásait nyolc gazdasági szektorban keletkező extraprofit különadóztatása biztosítja, ide tartozik
- az energiaszektor,
- a bankszektor,
- a biztosítószektor,
- a kiskereskedelem,
- a telekommunikáció,
- a légitársaságok,
- a gyógyszerforgalmazók,
- valamint a reklámpiac.
A bankok eddig 64 milliárd forintot fizettek be az államkasszába a tárca nélküli miniszter tájékoztatása szerint, erre jön rá a legutóbb bejelentett 250 milliárd, amit a hitelintézetek a kamateredmény után fognak befizetni.
Nagy Márton szerint itt azért van extraprofit, mert
az eszközoldalon felmennek, míg a forrásoldalon lent maradtak a kamatok, a kettő között pedig kinyílt a marzs.
Úgy saccolta, hogy a bankok extraprofitja 350-400 milliárd forint lehet, ennek pedig a kétharmadát vonják el. Jelezte, hogy akinek több lakossági betétje van, az többet fizet arányaiban, mint ha a mérlegfőösszeg alapján fizetne.
Mint ismert, a tranzakciós illetékből összesen 50 milliárd forintot vár a kormány a korábbi 120 milliárd felett. Viszont a postai és államkincstári tranzakciókhoz nem nyúlnak. Egyébként 12 éve nem módosították a maximumot, ezt most 6000-ről felviszik 10 ezerre.
Nagy Márton: A 2023-as év nehezebb lesz, mint a 2022-esA gazdaságfejlesztési miniszter egy háttérbeszélgetésen azt mondta, az inflációs feszültségek mellett megjelent a recessziós kockázat is, emiatt a piacok egyre idegesebben reagálnak. A forint történelmi mélypontját és a hektikus piaci mozgásokat a múlt pénteken megjelent amerikai inflációs adatokra vezette vissza. |
