Magyarország energiaszuverenitása új megítélés alá került az orosz–ukrán háború miatt, nemzetközi szinten kevés és drága lett az energia, mindeközben nőtt a magyar gazdaság energiaigénye. Ezek is mutatják, hogy szükség van a hazai energiatermelés, a fotovoltaikus és rugalmas gáztechnológiák alkalmazásának növelésére – mondta Palkovics László technológiai és ipari miniszter a Huawei által szervezett Tech4Green – Digital Power Summit elnevezésű zöldtechnológiai konferencián. Hozzátette, megkerülhetetlen az energiahatékonyság növelése, a villamosenergia-hálózat fejlesztése, aminek az egyik legfontosabb kérdése az energiatárolás. Továbbá használni kell a rendelkezésre álló innovatív technológiákat, és ki kell építeni a hazai hidrogén-ökoszisztémát. A tárcavezető elmondása szerint
a következő években 100 megawattos energiatárolási kapacitás kiépítésére lenne szükség Magyarországon ahhoz, hogy az elmúlt időszak ütemében folytatódhassanak az új napelemes beruházások.
A 2030-ra kitűzött 6 gigawattos napelemes kapacitás várhatóan már jövőre rendelkezésre áll majd, így meglátása szerint az évtized végére elérhető 12-13 gigawatt is. A felmérések szerint Magyarországon 20-25 gigawatt fotovoltaikus kapacitás építhető ki úgy, hogy egyáltalán nem kell mezőgazdasági területeket bevonni az energiatermelésbe. Az egyik legnagyobb feladat jelenleg az, hogy a megtermelt energia betáplálható legyen a hálózatba, illetve megoldott legyen a hálózat energiatárolása. Magyarország a következő években 15,8 milliárd euró értékű projektet hajt végre – emelte ki Palkovics László.
„Az energiatároláshoz szükséges technológiával már rendelkezünk, ezt előbb-utóbb a jogi, a piaci és az energiakereskedelmi szabályozás is követni fogja. Nem a napelemes célokon kell változtatni, hanem olyan rendszert és szabályozói környezetet kell teremteni, amely lehetővé teszi a már meglévő technológiák integrálását” – mondta Radoslaw Kedzia, a Huawei Technologies észak- és kelet-közép-európai régiójának elnökhelyettese. Az energiatárolás a zöldátállás kulcsfontosságú technológiája, amelynek részeként az akkumulátoros energiatárolás, valamint a hozzá kapcsolódó iparági befektetések az elmúlt időszakban erős növekedésnek indultak Magyarországon. A további fejlődéshez és a megfelelő ipari teljesítmény fenntartásához azonban a helyi gyártás és összeszerelés mellett törekedni kell a magyar fejlesztésű termékekre – ezt Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője emelte ki előadásában. Megjegyezte, hogy
2030-ig 1600 milliárd forintot szán a kormány a villamosenergia-hálózatok korszerűsítésére, kapacitásbővítésére, energiatárolók létesítésére.
A lakossági napelemes piacon jócskán megnőtt a kereslet az úgynevezett hibrid inverterek iránt. Ezek azok az eszközök, amelyekhez már napelemes energiatárolót is lehet csatlakoztatni. A háztartások esetében egyre kézzelfoghatóbb az igény az önfenntartásra, a rendszereket sokan már eleve úgy tervezik, hogy később bővíthetők legyenek. A háztartások áttérését az önellátásra a technológia is nagyban segítheti, például a Huawei mesterséges intelligenciára és felhőre épülő, okosnapelemes energiamenedzsment-szolgáltatása.
Az új, fejlett technológiák alkalmazása a karbonsemlegesség elérésének és a fenntartható gazdasági növekedésnek az egyik sarokköve. Emellett legalább annyira fontos, hogy maga az infokommunikációs ágazat is zöldtechnológiára épüljön. A vállalatok digitális átállását hajtó új technológiák – az 5G, a virtuális és kiterjesztett valóságra épülő alkalmazások, az IoT-eszközök – miatt rohamosan nő az adatigény. Ugyanígy kúszik fel az adatközpontok és az eszközök száma, ami helyi szinten sokkal több energiát kíván. „Az infokommunikációs szektor a saját zöldítése révén kulcsszerepet játszhat abban is, hogy más ipari ágazatok felgyorsítsák átalakulási folyamatukat a magasabb szintű digitalizáció és az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás felé” – mondta Bóday Tamás, a Huawei integrált szolgáltatásokért felelős vezetője.
