• Ahogyan az az elmúlt esztendőkben már megszokottá vált, idén is még a nyári szünet előtt döntött a parlament a jövő évi költségvetésről, amely 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, a bruttó hazai termék 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és 5,2 százalékos inflációval számol. A bevételi oldal főösszege a múlt héten elfogadott módosítások után 31 073 milliárd, a kiadásié 33 425 milliárd forintra rúg. A zárószavazás előtt Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a testület szerint a büdzsé tervezése óta erőteljesen felerősödtek a makrogazdasági kockázatok: a vártnál magasabb infláció, a világgazdaság növekedésének lassulása, a háború következményei, a külkereskedelmi egyenleg várható alakulása, valamint az EU-megállapodás elhúzódása. Ezek növelik a tervezettnél nagyobb hiány és államadósság kialakulásának a kockázatát – mondta, alternatív forgatókönyvek elkészítését javasolva.

Az elfogadott költségvetésről szóló részletes cikkünk itt érhető el.

2022.06.22. Budapest Pesti Vármegyeháza Fotó: Mirkó István  Magyar Nemzet
Fotó: Mirkó István / Magyar Nemzet

 

  • A képviselők kormánypárti javaslatra, 140 igen szavazattal, 36 nem ellenében elfogadták az Alaptörvény tizenegyedik módosítását is, amely alapján – költségcsökkentésre hivatkozva – 2024-től egy napon lesznek Magyarországon az ötévente megrendezendő európai parlamenti és az önkormányzati választások – májusban, júniusban vagy júliusban. A 2019-ben megválasztott polgármesterek és képviselő-testületek ugyanakkor 2024. október 1-jéig kitöltik majd ötéves mandátumukat. Fontos közjogi változtatás a mostani alkotmánymódosításban, hogy a megyéket 2023. január 1-jével vármegyékre nevezik át, amit a történelmi hagyományokhoz való visszatéréssel magyaráztak a kormánypártok, mivel az államalapítástól 1949-ig ez az elnevezés volt használatban. Ugyanakkor rögzítették, hogy a vármegyére való utalásként a megye elnevezés a 2022. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény-módosítás hatálybalépését követően is használható, mindaddig, amíg áttérés az új megnevezésre a felelős gazdálkodás elvei szerint nem valósítható meg. Az átnevezéshez egyébként csaknem kétszáz törvényt kellett módosítani, mindegyikben átírva a megye szót vármegyére.
  • Egy másik törvénymódosítás szerintfőispánokra keresztelték át a kormánymegbízottakat. A változtatás a jövő évi költségvetést megalapozó törvényben szerepel, amely emellett rendelkezik a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásáról, valamint az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank hitelezési lehetőségeinek bővítéséről is.
  • Napirenden volt a parlamentben a magyar–szerb nemzetközi megállapodás módosítása is, amely egyhangú elfogadása után biztosítja, hogy a Röszke és Horgos közötti vasúti határátkelőhelyen a veszélyes árut szállító vonatok is áthaladhassanak, továbbá növény- és állategészségügyi ellenőrzést is lefolytathassanak.
  • Határozat született az EU jövőjével kapcsolatos magyar álláspontról, amely több ponton változtatást javasol a közösség életében. A kormánypártok által kezdeményezett magyar állásfoglalás szerint az uniós szerződésekből törölni kell az „egyre szorosabb egység” célkitűzését, egyértelműen rögzíteni kell bennük az Európai Bizottság politikai és ideológiai semlegességét, és részletes katalógusban kell rögzíteni az EU intézményei útján gyakorolható hatásköröket. A dokumentum szorgalmazza továbbá egy közös európai hadsereg felállítását, valamint annak garantálását is, hogy minden nép eldönthesse, kivel akar együtt élni a hazájában. Az európai demokráciát ki kell vezetni a zsákutcából, ahová az Európai Parlament kormányozta. Az Európai Parlament képviselőit a nemzeti parlamenteknek kell delegálniuk, így biztosítva a valódi politikai legitimitást – olvasható a határozatban.
  • A képviselők emellett liberalizálták a távszerencsejáték-piacot. Így jövőre megszűnik az online sportfogadás esetében a Szerencsejáték Zrt. monopóliuma. Az állami társaság álláspontjáról itt írtunk.
  • Átszabta a Ház a parlamenti frakciók költségvetési támogatási rendszerét is, ötmilliárd forinttal lefaragva ennek büdzséjét. A jövőben a működési keret alaptámogatás része a közös listán bejutott frakcióknak nem jár külön-külön, hanem csak a közös lista kapja meg, és az összeg egyenlő arányban oszlik meg a közös listán indult pártok frakciói között. Az egyik előterjesztő, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője korábban azt mondta, a jogszabály hárommilliárd forintot von el a baloldali és kétmilliárdot a jobboldali pártoktól. A törvénymódosítás elfogadásával, nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetésekre hivatkozva, az európai parlamenti képviselőkre vonatkozó szisztémához igazították a magyar parlament tagjaira vonatkozó vagyonnyilatkozati rendszert. Augusztus 5-ig kell megtenni az új bevallást, amelyben már nem kell feltüntetni az ingatlanokat, a nagy értékű ingóságokat, a megtakarításokat, helyette a jövedelmükről és az érdekeltségeikről kell számot adniuk a képviselőknek. A jövőben nyilatkozni kell a képviselői megbízatást megelőző három évben végzett tevékenységekről, a képviselői megbízatással párhuzamosan végzett, összeférhetetlenség alá nem eső azon tevékenységekről, amelyekből adóköteles jövedelem származik. A képviselőnek az eskütételt követő harminc napon belül kell leadnia a vagyonnyilatkozatot, de ezentúl ezt nem kell évente január 31-ig megismételnie, hanem az adatokban történt változást harminc napon belül be kell jelentenie. A jövőben a családtagoknak nem kell bevallást készíteniük. A parlamenti képviselőkével azonos vagyonnyilatkozatot kell tennie ugyanakkor a köztársasági elnöknek, a Médiatanács tagjának, a számvevőszék elnökének és alelnökének, az alapvető jogok biztosának és helyettesének, valamint az Alkotmánybíróság tagjának is.
  • Módosult továbbá a negatív egyenleggel rendelkező, úgynevezett alvó fogyasztói számlákkal kapcsolatos szabályozás, így a jövőben a pénzforgalmi szolgáltatók felmondhatják a fizetési számla vezetésére irányuló szerződést a számlatulajdonos eredménytelen felhívását követően, két hónapos felmondási határidővel – írta törvényismertetőjében a távirati iroda. Ha a számlatulajdonos elhalálozott, akkor a felmondási idő meghosszabbodik.

A frissen elfogadott költségvetésről feltettük kérdéseinket Költségvetési Tanács elnökének, Kovács Árpádnak a VG Podcastban.

Keresse a VG Podcastot a kedvenc alkalmazásán!

Spotify: VG Podcast

Anchor: VG Podcast

Google Podcasts: VG Podcast

Radio Public: VG Podcast

Breaker: VG Podcast