Az elmúlt 2 hónapban az alapkamat gyors ütemben, 200, illetve 100 bázisponttal emelkedett. Ezt a fokozódó és a rekordgyenge forint indokolta is. Augusztusban akár ennél nagyobb emelés is indokolt lehetne, hiszen az infláció júliusban 2 százalékpontot gyorsult a megelőző havihoz képest, és lassulás a következő hónapokban sem várható. Mivel azonban az egyhetes betéti kamatban az elmúlt hetekben nem történt változás, 100 bázispontnál nagyobb emelésre alapesetben nem számítunk – mondta a VG-nek Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
Kedden tartja soron következő kamatdöntő ülését a monetáris tanács, ahol ismét terítékre kerül az alapkamat további emelése. Utoljára július 27-én emelte az irányadó kamatot a jegybank 100 bázisponttal, 10,75 százalékra, tehát a következő lépéssel 11,75 emelkedhet.
Varga Zoltán az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője ugyancsak 100 bázispontos emelést tart valószínűnek, amit majd a csütörtöki tenderen az egyhetes betéti kamatszint is követhet. Ez a sorminta a következő hónapokban is folytatódhat az elemző szerint, ugyanakkor jelezte, nehéz pontos előrejelzést adni, ugyanis nagy sok változó tényező van, ilyen a földgáz világpiaci árának alakulása az év végéig, vagy az európai uniós forrásokról szóló tárgyalások kimenetele.
„Mind az alapkamat, mind az éves átlagos infláció el fogja érni a 13 százalékot, de bizonyos negatív forgatókönyvek bekövetkezése esetén ennél magasabb szintek is reálisak lehetnek” – jelezte Varga Zoltán, ugyanakkor Regős Gábor ettől pesszimistább jóslatot adott: ő azt várja, hogy az infláció 20 százalék fölött fog tetőzni, míg az alapkamat 17-18 százalékon. Szerinte a nagy kérdés, hogy a forint gyengélkedése mennyire kényszeríti rá a jegybankot ennél markánsabb emelésre.
A mostani energiaárak és forintárfolyam mellett az infláció nem fog magától stabilizálódni, ehhez szükség van a további érdemi szigorításra
– hangsúlyozta az elemző, aki szerint kétséges, hogy 100 bázispontos emelés elegendő lesz-e a forint gyengülésének megfékezésére és az infláció letörésére, hiszen a reálkamat így is negatív marad. Szerinte emiatt nem lehet kizárni egy markánsabb, akár 150-200 bázispontos emelést sem, hiszen számottevő hatás azzal lenne elérhető, ha a reálkamat pozitívvá válna.
Abban viszont a közgazdászok is egyetértenek, hogy a forint árfolyamát nagyban meghatározza, sikerül-e Brüsszellel megállapodni az uniós források ügyében. Varga Zoltán szerint az euró-forint jegyzése felkúszhat a 420-430-as tartományba is, de amennyiben sikerülne megegyezni az Európai Unióval, a 390-400-as zónába süllyedhet vissza. Regős Gábor hangsúlyozta, hogy a mostaninál mindenképpen erősebb árfolyamra lenne szükség az infláció letöréséhez.
