Hála az elmúlt napokban érkező esőknek, a nagy folyók vízgyűjtőjéről érkező vízmennyiségnek és a szezonálisan csökkenő öntözési igényeknek, a vízhiánnyal összefüggő védekezés már nem igényel országos koordinációt, ezért befejezi működését a vízügy Országos Műszaki Irányító Törzse (OMIT) – derül ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság csütörtöki közleményéből. A munkát a területi vízügyi igazgatóságok helyi hatáskörben folytatják.
Miután az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az idei év első hét hónapja volt a legszárazabb hasonló hosszúságú időszak 1901 óta,
nem csoda, hogy a rendkívüli aszályhelyzet miatt most először védekezési készültséget is el kellett rendelni, ám az előre leszerződött vízigényeket mindenhol sikerült kielégíteni – írják a közleményben.
A januártól júliusig terjedő időszakban az átlagosnál 45 százalékkal esett kevesebb eső, mindössze 188 milliméter csapadék hullott, ez 154 milliméterrel kevesebb a megszokottnál. Ezért július második felére hazánk nagy részén rendkívül vízhiányos helyzet alakult ki, augusztus közepére pedig már az ország szinte teljes területét sújtotta az aszály, a leginkább az Alföld középső és déli részeit, azonban nem csupán Magyarországon, Európa-szerte pusztított.
A vízhiány kezelésére 2022. július 20-án meg is kezdte működését a vízügy Országos Műszaki Irányító Törzse.
A szárazság hatására folyóink vízszintje is jelentősen apadt, különösen a Tiszán és mellékfolyóin csökkentek igen nagy mértékben a vízszintek,
de a Dunán is igen alacsony vízállásokat mértek, gyakran a valaha mért legalacsonyabb szintet. Az aszály súlyosságát jelzi, hogy a Ráckevei-(Soroksári-)Duna-ágon meg is szűnt a gravitációs vízutánpótlás, ezért a Kvassay- és a Tassi-szivattyút is üzembe kellett helyezni a vízminőség érdekében.
A szárazság nem kímélte a tavainkat sem, a Velencei-tó vízszintje rekordalacsonyra süllyedt, a halak oxigénellátásának biztosítására több ponton is levegőztetőberendezéseket helyeztek üzembe. A Balaton vízminőségét heti rendszerességgel, öt ponton ellenőrizték, de még a folyamatosan csökkenő vízállás ellenére sem észleltek eltérést a határértékektől.
Ugyanakkor a Tisza vízgyűjtőjén februárban, áprilisban, júniusban és júliusban több víz folyt be, mint amennyi távozott az országból, az év első hét hónapjában tehát pozitív volt a folyó vízmérlege. Ezért az alacsony vízállás sem akadályozta Szolnok ivóvízellátását és a mezőgazdasági vízigények kielégítését. A vízhiány elleni készültség során mindvégig elsőbbséget élvezett az ivóvízellátás biztosítása.
Az öntözési menetrend volt a védekezés alappillére, ami lehetővé tette, hogy elkerülhetők legyenek a vízkorlátozások. Az augusztus 20-i hétvégére érkező, hullámzó hidegfront hozta csapadék számottevő javulást eredményezett, így az ország nagy részén mérséklődött az aszály. A csökkenő öntözővízigényeket is figyelembe véve a védekezésben már nincs szükség országos koordinációra, ezért ér véget az OMIT tevékenysége.
Az elmúlt hetek vízhiánya rávilágított a helyzet súlyosságára és arra is, hogy az öntözési vízigények kielégítése és csatornahálózatunk fenntartása tetemes anyagi ráfordítással jár. Ezért a közlemény szerint folytatni kell az elmúlt években elkezdett öntözési fejlesztéseket.
Az agrárszektorban tovább kell ösztönözni a felhasználók kezelésében lévő, az állami vízellátást és a termőföldeket összekötő vízrendszerek fejlesztését és működtetését. Így érhető el, hogy a mezőgazdasági termelés ellenállóbb legyen az aszályjelenségekkel szemben – zárul a közlemény.
A korábban kihirdetett aszályhelyzet is segíti a termelőket |
| Magyarország egész területére aszályhelyzetet hirdetett az agrárminiszter. A korábbi gyakorlattól eltérve, a már nyár végén kihirdetett aszályhelyzet megalapozza a kárenyhítési rendszerben az aszálykárok utáni kárenyhítő juttatás igénylését, továbbá megkönnyíti a termelők ügyintézését az agrártámogatásokhoz kapcsolódó vis maior bejelentéseknél is. |
