Megszólalt az MNB: ezért romlott erősen a külkereskedelmi egyenleg
Folytatódott Magyarországon a külső egyensúlyi mutatók csökkenése 2022 első negyedévében: a folyó fizetési mérleg négy negyedéves hiánya a GDP 4,8 százalékát tette ki, a külső finanszírozási igény a GDP 1,6 százalékára emelkedett – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a folyó fizetési mérleg júliusi jelentésében.
Mint írják, 2007 óta először fordult elő, hogy a négy negyedéves külkereskedelmi többlet hiányba fordult. Ennek hátterében az áruegyenleg további visszaesése áll,
amelyet importoldalon elsősorban az emelkedő nyersanyag- és energiaárak, valamint a tetemes fogyasztásbővülés, míg exportoldalon a globális félvezetőhiány és a termelési láncok orosz–ukrán konfliktusból eredő súrlódása magyaráz.
Az export dinamikája enyhén emelkedett, de az import ezt meghaladó mértékben bővült. A külkereskedelmi egyenleg 2022 első negyedévi kedvezőtlen alakulásának hátterében elsősorban a cserearány romlásának hatása húzódott meg, de a nettó export volumenének csökkenése is hozzájárult. Csak a cserearányok változása az elmúlt négy negyedévben a GDP mintegy 3,5 százalékával rontotta a folyó fizetési mérleg egyenlegét.
A külső tényezők normalizálódásával, a geopolitikai feszültségek oldódásával és a végrehajtott beruházások exportnövelő hatásának érvényesülésével Magyarország külső egyensúlya 2023-tól javul
– prognosztizálja az MNB.
A nettó külső adósságráta kismértékben, a GDP 8,6 százalékára emelkedett az első negyedév végén: az adósságbeáramlás állománynövelő hatását ugyanis nagyrészt ellensúlyozta az adósságállomány – hozamemelkedés hatására bekövetkező – átértékelődése és a nominális GDP bővülése. A bruttó külső adósság a GDP közel 61 százalékára emelkedett a magánszektorhoz kötődően: a bankrendszer külföldi tartozásai az év végi alkalmazkodást követően emelkedtek meg, a vállalatok kereskedelmi hiteltartozásainak növekedésében pedig szerepet játszhatott a háború miatti ellátási problémák és a megugró energiaárak hatása. A nemzetközi tartalék márciusban is jóval meghaladta a befektetők által leginkább figyelt rövid külső adósság szintjét.
A szektorok megtakarítása szerinti egyensúlyi pozíciókat vizsgálva a gazdaság finanszírozási igényének emelkedése a magánszektorhoz kötődött, miközben folytatódott az államháztartás finanszírozási igényének mérséklődése. Az élénkülő belső kereslet az adóbevételek emelkedéséhez kötődően javította az államháztartás nettó pozícióját, a magánszektor, ezen belül is elsősorban a vállalatok nettó pénzügyi megtakarítására azonban negatívan hatott. A vállalatok egyensúlyi pozíciójában továbbra is élénk beruházási aktivitás és készletfelhalmozás, valamint – a magasabb energia- és nyersanyagárak vállalati jövedelmet csökkentő hatásával összefüggésben – továbbra is növekvő finanszírozási igény figyelhető meg az MNB szerint.
Régiós kitekintés
A járvány, valamint a globális nyersanyag- és energiaár-emelkedés hatására hazánkhoz hasonlóan a régiós országokban is tovább romlottak a külső egyensúlyi mutatók, ennek hatására a régió összes országában finanszírozási igény alakult ki az első negyedévben. Míg a koronavírus-járvány hatására 2020 második felétől jellemzően javult a régiós országok külső egyensúlyi pozíciója, addig 2021 második fél évétől a globális nyersanyag- és energiaár-emelkedés, valamint a beszállítói láncok akadozásának hatására a külkereskedelem teljesítménye, és vele a folyó fizetési mérleg egyenlege a régió összes országában romlott. Csehországban és Lengyelországban a korábbi magas finanszírozási képesség az első negyedévben a GDP 1 százalékát közelítő nettó finanszírozási igénybe fordult. Magyarország esetében az előző negyedévinél magasabb tőkemérlegtöbblet sem tudta ellensúlyozni a folyó fizetési mérleg 4,8 százalékos hiányát.
A régióban a szlovák és a román finanszírozási igény volt szintjében a legmagasabb, rendre 3,5, illetve 5,4 százalék körüli, mivel e két ország esetében a külkereskedelmi egyenlegek tetemes negatívumát a relatíve visszafogott többletet mutató, stabilan alakuló tőkemérlegek sem tudták érdemben tompítani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.