Folytatódott Magyarországon a külső egyensúlyi mutatók csökkenése 2022 első negyedévében: a folyó fizetési mérleg négy negyedéves hiánya a 4,8 százalékát tette ki, a külső finanszírozási igény a GDP 1,6 százalékára emelkedett – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a folyó fizetési mérleg júliusi jelentésében.
Mint írják, 2007 óta először fordult elő, hogy a négy negyedéves külkereskedelmi többlet hiányba fordult. Ennek hátterében az áruegyenleg további visszaesése áll,
amelyet importoldalon elsősorban az emelkedő nyersanyag- és energiaárak, valamint a tetemes fogyasztásbővülés, míg exportoldalon a globális félvezetőhiány és a termelési láncok orosz–ukrán konfliktusból eredő súrlódása magyaráz.
Az dinamikája enyhén emelkedett, de az ezt meghaladó mértékben bővült. A külkereskedelmi egyenleg 2022 első negyedévi kedvezőtlen alakulásának hátterében elsősorban a cserearány romlásának hatása húzódott meg, de a nettó export volumenének csökkenése is hozzájárult. Csak a cserearányok változása az elmúlt négy negyedévben a GDP mintegy 3,5 százalékával rontotta a folyó fizetési mérleg egyenlegét.
A külső tényezők normalizálódásával, a geopolitikai feszültségek oldódásával és a végrehajtott beruházások exportnövelő hatásának érvényesülésével Magyarország külső egyensúlya 2023-tól javul
– prognosztizálja az MNB.
A nettó külső adósságráta kismértékben, a GDP 8,6 százalékára emelkedett az első negyedév végén: az adósságbeáramlás állománynövelő hatását ugyanis nagyrészt ellensúlyozta az adósságállomány – hozamemelkedés hatására bekövetkező – átértékelődése és a nominális GDP bővülése. A bruttó külső a GDP közel 61 százalékára emelkedett a magánszektorhoz kötődően: a bankrendszer külföldi tartozásai az év végi alkalmazkodást követően emelkedtek meg, a vállalatok kereskedelmi hiteltartozásainak növekedésében pedig szerepet játszhatott a háború miatti ellátási problémák és a megugró energiaárak hatása. A nemzetközi tartalék márciusban is jóval meghaladta a befektetők által leginkább figyelt rövid külső adósság szintjét.
A szektorok megtakarítása szerinti egyensúlyi pozíciókat vizsgálva a gazdaság finanszírozási igényének emelkedése a magánszektorhoz kötődött, miközben folytatódott az államháztartás finanszírozási igényének mérséklődése. Az élénkülő belső kereslet az adóbevételek emelkedéséhez kötődően javította az államháztartás nettó pozícióját, a magánszektor, ezen belül is elsősorban a vállalatok nettó pénzügyi megtakarítására azonban negatívan hatott. A vállalatok egyensúlyi pozíciójában továbbra is élénk beruházási aktivitás és készletfelhalmozás, valamint – a magasabb energia- és nyersanyagárak vállalati jövedelmet csökkentő hatásával összefüggésben – továbbra is növekvő finanszírozási igény figyelhető meg az MNB szerint.
Régiós kitekintés
A járvány, valamint a globális nyersanyag- és energiaár-emelkedés hatására hazánkhoz hasonlóan a régiós országokban is tovább romlottak a külső egyensúlyi mutatók, ennek hatására a régió összes országában finanszírozási igény alakult ki az első negyedévben. Míg a koronavírus-járvány hatására 2020 második felétől jellemzően javult a régiós országok külső egyensúlyi pozíciója, addig 2021 második fél évétől a globális nyersanyag- és energiaár-emelkedés, valamint a beszállítói láncok akadozásának hatására a külkereskedelem teljesítménye, és vele a folyó fizetési mérleg egyenlege a régió összes országában romlott. Csehországban és Lengyelországban a korábbi magas finanszírozási képesség az első negyedévben a GDP 1 százalékát közelítő nettó finanszírozási igénybe fordult. Magyarország esetében az előző negyedévinél magasabb tőkemérlegtöbblet sem tudta ellensúlyozni a folyó fizetési mérleg 4,8 százalékos hiányát.
A régióban a szlovák és a román finanszírozási igény volt szintjében a legmagasabb, rendre 3,5, illetve 5,4 százalék körüli, mivel e két ország esetében a külkereskedelmi egyenlegek tetemes negatívumát a relatíve visszafogott többletet mutató, stabilan alakuló tőkemérlegek sem tudták érdemben tompítani.
