A kis- és középvállalkozások igyekeznek a dolgozói bérek terén lépést tartani az inflációval, így a K&H kkv bizalmi index idei második negyedéves adatai alapján akár 11 százalékkal is emelhetik a munkásoknak juttatott béreket, igaz, ez még mindig reálbércsökkenést jelent a legutóbbi, 13,7 százalékos drágulást jelző adatok mellett.
Egyre több cég béren kívüli juttatásokkal is igyekszik megtartani dolgozóit a felmérés szerint: megtérítik a közlekedési költségeket, 13. havi fizetést és étkezési hozzájárulást adnak
– derül ki a K&H keddi közleményéből. Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az MNB legutóbbi, júniusi jelentése szerint 2022-ben 11 és 12,6 százalék között alakulhat az
A szakember azt is hangsúlyozta, hogy bár már nem csak a bér a fontos a dolgozóknak, annak még mindig erős munkaerő-megtartó hatása lehet, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben a cégek számára is egyre fontosabb.
Az ágazatokat vizsgálva a felmérés csak minimális különbségeket talált, így a mezőgazdaságban és iparban dolgozók átlag feletti, 12,1 és 11,3 százalékos fizetésemelésre számíthatnak, míg a szolgáltató szektorban ennél alig kisebb, 10,7 százalékos béremelés várható, a kereskedelemben dolgozóknak azonban be kell érniük azzal, hogy a fizetésük 9,2 százalékkal nő.
A vállalkozások nem csupán a fizetések, de a cafeteria terén is egyre bőkezűbbek.
Rammacher szerint már a kkv-k 60 százaléka szándékozik béren kívüli juttatásokat adni, igaz, ez még mindig elmarad a 2017–2018-as csúcstól, amikor ez az arány elérte a 70 százalékot is. Az elmúlt negyedévhez képest a 13. havi fizetésnél figyelhető meg jelentős változás, 21-ről 27 százalékra ugrott az ilyen juttatással tervező cégek aránya. Emellett a legnépszerűbb elem továbbra is a közlekedési költségtérítés (33 százalék) és a (26 százalék).
Sok vállalkozás szeretné bővíteni dolgozóinak számát is, ám ez továbbra sem egyszerű, hiszen a KSH adatai szerint az első negyedévben az üres álláshelyek száma már megközelítette a 2018-as csúcsot: 87 ezer betöltetlen pozíció volt, több mint harmada az ipari, építőipari cégeknél. A cégek 63 százaléka nem gondolkozik új emberek felvételében, 31 százalékuk viszont szeretné bővíteni a dolgozók számát. Leginkább a szolgáltató és ipari szektorban készülnek a cégek új munkatársak felvételére, a vállalkozások 32 és 44 százaléka venne fel új dolgozókat, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben csak 12 és 22 százalék toborozna új munkaerőt.
