BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Sok hallgató menekülhet meg a tandíjfizetéstől

A HÖOK szerint a hallgatók és az egyetemek szemszögéből nézve várhatóan kedvező lesz az a változás, hogy ezentúl nem az állam, hanem maguk az intézményfenntartók dönthetnek arról, milyen szempontok alapján sorolják át a diákjaikat állami finanszírozásúról önköltséges formára.

Az átsorolásra vonatkozó szabályok az elmúlt években többször is változtak. 2016 előtt az általánosnak mondható intézményi szisztéma úgy nézett ki, hogy az előírt kreditpontoknak legalább a felét kellett megszerezni ahhoz, hogy valakit ne soroljanak át költségtérítéses képzésre. 

A legtöbb helyen ez azt jelentette, hogy egy tanév alatt minimum harminc kredit kellett ahhoz, hogy továbbra is az állam finanszírozza egy-egy hallgató felsőoktatási tanulmányait

 – idézte fel a VG megkeresésére a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) sajtófőnöke, Budai Marcell.

Veszprémi Egyetemi Napok rendezvényen résztvevő csapatok felvonulása a belvárosban
Fotó: Pesthy Márton / Veszprém Megyei Napló

2016-ban a rendszer megváltozott – folytatta –, központi szabályozás lépett életbe, amely mindenkinek egységesen évi legalább harminchat kredit megszerzését írta elő az ingyenesség fenntartásához. Emellett a tanulmányi eredményre vonatkozó kritériumokat is rögzített az akkori kormányrendelet, ami évről évre 0,25-dal emelkedő minimumátlagokat hozott. Éppen az utóbbi elvárás miatt több szakember is arra számított akkortájt, hogy már 2019-re jócskán megugorhat azoknak a hallgatóknak a száma, akiknek fizetniük kell a képzésért. Ez azonban akkor nem történt meg, a 2020-ban kitört koronavírus-járvány miatt pedig nem tudni, hogy később bekövetkezett volna vagy sem, ugyanis a pandémiára hivatkozva elmaradt az átsorolás.


Vizsgázás járvány idején

Az azonban tény, hogy a Covid-járvány idején az osztályozási trendek igencsak megváltoztak, mivel az online megtartott vizsgákon nem volt olyan nehéz megszerezni egy-egy jobb érdemjegyet

 – mondta a sajtófőnök. A HÖOK viszont azzal számol, hogy a jelenléti oktatás visszaállításával romlanak a tanulmányi eredmények. Ezt egy idén tavasszal végzett felmérésük is alátámasztotta, amely azt jelezte előre, hogy idén nagyobb volumenű átsorolás várható. Ezzel a helyzettel azért is kellett kezdeni valamit, mert az Oktatási Hivatal kutatása szerint az a hallgató, 

aki átkerül a fizetős képzésbe, nagyobb eséllyel morzsolódik le, mint az állami finanszírozásban tanuló vagy eleve költségtérítéses társai.

Az osztatlan képzésen lévő átsorolt hallgatóknak például a 81 százaléka már ténylegesen nem iratkozott be a következő félévekben.

20220426 VeszprémVeszprémi Egyetemi Napok rendezvényen résztvevő csapatok felvonulása a belvárosbanFotó: Pesthy Márton PM Veszprém Megyei Napló
Fotó: Pesthy Márton / Veszprém Megyei Napló

Visszaállított autonómia


Mindezek miatt a hallgatói érdekképviselet azt javasolta, hogy álljon vissza a rendszer a 2019-es előírásokra, amelyek alapján akkor tanulmányi okokból – vagyis mert nem érte el a kiszabott átlagot vagy kreditet – 8408 hallgatót soroltak át. A kormányzat viszont úgy határozott – a felsőoktatási politikára mostanság jellemző deregulációval összhangban –, hogy 

nagyobb fokú autonómiát biztosít a fenntartóknak az átsorolás területén is,

vagyis az ő kezükbe adta az adott intézményre érvényes szabályozás kidolgozását. A hat nem alapítványi formában működő állami egyetem esetében a fenntartó szakminisztérium a HÖOK tudomása szerint az ő javaslatukat megfogadva visszaállítja a 2019-es minimumátlagokat.
Az alapítványi fenntartású intézményeknél a napokban – legkésőbb augusztus 31-ig – születnek meg a szenátusi döntések az átsorolási szabályokról, amelyek nem lehetnek szigorúbbak annál, mint ami az eredeti előírásban szerepelt volna.

Az intézményeknek nem érdekük a nagyarányú átsorolás, éppen a lemorzsolódás előbb említett veszélye miatt, így a HÖOK arra számít, hogy a legtöbb egyetemen és a legtöbb szakon a korábbiakhoz képest inkább enyhébbek lesznek az átsorolási szabályok

– nyilatkozta lapunknak Budai Marcell.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.