Magyarország 36,35 százalékos szinttel áll a fogyasztásarányos töltöttség alapján készített lista negyedik helyén.
Az augusztus végi adatok szerint az élen Ausztria (64,37 százalék) áll, utána Szlovákia (47,98), majd Csehország (39,4) következik.
Hazánk után, az ötödik helyen Dánia áll 32,9 százalékkal. Ausztria előnye egyrészt azzal magyarázható, hogy náluk van az Északi Áramlat–1 végpontja, másrészt nyugati szomszédunk áramtermelésében – a vízi erőműveknek köszönhetően – minimális szerepet játszanak a gázüzemű erőművek.
Miután a betárolási időszak alatt ismét leállt az Északi Áramlat–1, azok az országok, amelyek eddig nem szereztek forrást, a múlt héttől jóval drágábban tehetik ezt meg. Ráadásul most tölteni sem tudnak néhány napig. Magyarország abból a szempontból szerencsés helyzetben van, hogy a fő szállítási iránya nem észak, hanem dél, a Török Áramlat és a krki terminál.
A VG-nek a napokban több kormányzati forrás is azt mondta, hogy hazánkban nem kell számolni ellátási problémával sem a háztartások, sem az ipari termelőegységek szintjén, ugyanakkor a magas piaci gázár globális inflációs hatásai kivédhetetlenek. Azt az aspektust szintén kiemelték forrásaink, hogy Magyarország – szemben több más uniós tagállammal – időben és fix áron kötött le energiaforrást, az időközben megnőtt gázár így már nem növeli a lakosság terheit.
Nem ilyen kedvező a helyzet Németországban, ahol a fogyasztásarányos töltöttség épphogy meghaladja a 20 százalékot,
így a berlini vezetésnek jó oka van arra, hogy felkészítse a németeket, hogyan melegedjenek majd télen az otthonukban, ha nem lesz földgáz.
