Szeptemberben a munkaerőpiacot továbbra is rendkívül magas foglalkoztatás és alacsony munkanélküliségi szint jellemezte, azonban már látszik a foglalkoztatás tetőzése és a minimális emelkedése – értékelte kommentárjában a ma reggelt megjelent foglalkoztatási adatokat Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint szeptemberben 4,708 millióan dolgoztak Magyarországon, ami közel 50 ezerrel több az előző év azonos időszakához képest, augusztus viszonyítva ugyanakkor 5000 fős csökkenést mutatnak az adatok, miközben a munkanélküliek száma enyhén emelkedett. Az állástalanok aránya 3,8 százalékot tett ki, ez utoljára az év elején volt ilyen magas szinten.
Regős Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a havi alapú emelkedés minimális, a statisztikai hibát alig haladja meg, tehát ezeket értelmezhetjük úgy, hogy már látszanak a válság első jelei a munkaerőpiacon, érdemi változásról azonban nem lehet beszélni. Jelezte, hogy a háromhavi mozgóátlagot tekintve az éves alapú növekedésben az elsődleges illetve a külföldi telephelyen dolgozók számának emelkedése játszott szerepet, míg a közfoglalkoztatottak száma csökkent. Ez szerinte azt is jelenti, hogy a járvány során hazaköltözők egy része ismét külföldön keresheti a boldogulását, azaz újra figyelmet kell fordítani arra, hogy a munkaerő ne áramoljon külföldre, sőt, ez a folyamat megforduljon.
Megjegyezte továbbá, hogy az előző év azonos időszakához képest két fejlett régióban, a Nyugat-Dunántúlon és Budapesten nőtt leginkább (bár nem jelentős mértékben, 0,5, illetve 0,3 százalékponttal) a munkanélküliségi ráta. „Ez azt jelenti, hogy a válságkezelés során nem szabad kizárólag az elmaradottabb régiókra koncentrálni, még akkor sem, ha a kiinduló helyzet ott rosszabb” – figyelmeztetett Regős Gábor.
A nyári csúcsot követően megkezdődött a foglalkoztatás lemorzsolódása
– írta kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint bár hibahatáron belülinek tekinthetők a változások, azokból egyelőre nem lehet ebből levonni érdemi következtetést. Szerinte a vállalatok szépen lassan elkezdtek alkalmazkodni az emelkedő költségekhez, és egyre többen a létszámleépítésben látják a megoldást, miközben egyre kevésbé képesek az emelkedő költségeket az áraikban érvényesíteni. „A korcsoportokban való változást figyelve az is szembetűnő, hogy a vállalatok elsősorban az 55 év feletti munkavállalókat bocsáthatják el. Itt látható ugyanis a munkanélküliségi ráta legmarkánsabb emelkedése. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a nyári szezonális munkák végeztével a 24 év alattiaknál is komolyabb átrendeződés figyelhető meg” – mondta.
Regős Gábor szerint a következő hónapok meghatározók lesznek a munkaerőpiac alakulása szempontjából. A magas energiaárak a vállalatok egy részének túlélését veszélyeztetik, és ez a foglalkoztatás visszaesésével járhat. „Mivel azonban a munkaerőhiány továbbra is jelentős, a munkájukat elvesztők egy része állást találhat máshol. Ezt elősegíthetik átképzési programok, illetve a felvételi követelmények enyhítése. Mindezeket figyelembe véve a foglalkoztatás esetén csak kisebb mértékű, bár észrevehető mérséklődésre számítunk” – fogalmazott.
„Ez magában hordozza az aggregált kereslet mérséklődését. Mindez a vállalatok megemelkedett költségei mellett (energia, szállítás, nyersanyag, munkaerő, árfolyam stb.) egyre nehezebbé teszi a már rendkívül magas inflációs környezetben a költségek további áthárítását, így folytatódhat a létszámcsökkentés. Ennek megfelelően a munkanélküliségi ráta további emelkedésére számítunk, az esztendő vége felé 4 százalék körüli mutatóval. A jövő év közepe felé tetőzhet a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék közelében, ami még mindig egy viszonylag feszes munkaerőpiac képét mutatja” – írta az ING Bank elemzője.
