A szeptemberi inflációs adat alaposan meglepte az elemzőket – még a szokásosnál jóval nagyobb bizonytalanság mellett is –, mivel a rezsiemelés, valamint az élelmiszerek áremelkedésének hozzájárulása széles skálán mozgott az elemzői modellekben. Az Amundi 19,1 százalékos – rendkívül optimista – előrejelzése is már 2,1 százalékpontnyi „rezsihatást” tartalmazott, a részleteket jobban megvizsgálva fog kiderülni, hogy melyik tényező okozhatta az eltérést – jelentette ki gyorselemzésében Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
A szakember megjegyezte, nagy valószínűséggel felül kell vizsgálniuk az tetőzésére vonatkozó előrejelzést is, amely már eddig is decemberi csúcsot vetített előre 20,8 százalékos inflációval.
„Ma már ez is optimistának tűnik, ennek fényében különösen izgalmas kérdés, hogy hogyan hat mindez a monetáris politikára. A jegybank megkötötte a saját kezét a kamatemelési ciklus végének bejelentésével, de látható, hogy az új eszközök révén folytatta a szigorúbb monetáris politikát – a két hónapos 14,14 százalék lett a múlt heti tenderen. A forint gyengülése azonban egyelőre arra utal, hogy a meghatározó piaci szereplők szemében ez az unortodox kamatemelésekre való áttérés nem tűnik optimális megoldásnak” – közölte Kiss Péter.
„Az adatok megfelelnek a várakozásainknak, éves szinten 20 százalék körüli áremelkedésre számítottunk” – kommentálta az új számokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátette, főként a rezsiváltozás húzta fel a mutatót, nagyságrendileg 3 százalékponttal növelve az éves indexet.
Az élelmiszerek drágulása folytatódott, a szolgáltatások ára is tovább nőtt, ráadásul a szeptemberi adatokban markánsan megjelent a tűzifa, a palackos gáz, valamint az iskolakezdéshez kapcsolódó szolgáltatások és termékek – köztük az étkeztetés és a tankönyvek – drágulása. A változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció tovább gyorsult szeptemberben, 20,7 százalékos volt, ugyanakkor számottevően csökkent a fő inflációs és a maginflációs mutató közötti korábbi hónapokban látott különbség.
Németh Dávid a kilátásokról azt mondta, december–január körül tetőzhet az infláció, 21 százalék körüli szinten, így az idei éves átlagos infláció 14 százalék körül lehet. 2023-ban főként a második fél évtől várható ütemesebb lassulás, és a jövő ősz folyamán kerülhet a 10 százalékos szint alá az árindex. Az éves infláció még így is 14 százalék körül lehet 2023-ban is. A szakember elmondta azt is:
a forintárfolyam továbbra is jókora kockázat az infláció szempontjából. Ha tartósan a mostani gyenge szinteken marad a jegyzés, jövőre az éves átlagos infláció akár a 16 százalékos szintet is megközelítheti.
Az orosz–ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók és a részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírják az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen – mondta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Megjegyezte, a háború kitörése óta a gáz-, az áram- és az olajárak elszálltak – bár már korábban is komoly nehézséget okoztak a gazdasági élet szereplőinek –, és az inflációt szeptembertől tovább növeli a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti növelése. A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a szigorítása további áremelkedéseket okozhat. Igen erős hatásai látszanak a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek, ezt azonban a forint dollárral szembeni meredek gyengülése ellensúlyozza.
Az év végéig kissé 21 százalék fölé emelkedhet az infláció, azonban a jövő év elejétől bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk
– közölte a pénzintézet szakértője. Suppan Gergely hangsúlyozta, egy év alatt az élelmiszerek árai 35,2 százalékkal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaly év eleji 3 százalék körüli növekedéshez képest.
