Összesen mintegy 70 projekt között csaknem 200 milliárd forintnyi forrást osztott szét a kormány a tegnapi ülését követően – erre jutott a VG, miután összesítette a friss Magyar Közlönyben megjelent döntéscunamit. A kabinet több mint hatvan oldalon keresztül sorolta fel, hogy milyen beruházásokra ad pénzt.

wealth, money tap, pénzcsap
Fotó: Getty Images

Ez elsőre disszonánsnak tűnhet, tekintve, hogy az elmúlt hetekben másról sem szóltak a hírek, mint hogy Lázár János építési és beruházási miniszter hány tucat fejlesztést húzott le a kormány listájáról a masszívan romló gazdasági környezet, illetve az orosz–ukrán háború hatásaként. Az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) egyfelől világossá tette, hogy 

egyetlen korábban tervezett állami beruházásról sem mondott le a kormány, 

azonban a geopolitikai események, az energiaválság okozta költségnövekedés, illetve a gazdasági recesszióval kapcsolatos félelmek szükségessé tették a kiadások visszafogását. Másrészt pedig arról is beszélt, hogy 

nem szeretnének torzókat az országban, ezért minden megkezdett építkezés tovább folytatódhat.

A friss Magyar Közlöny azt mutatja, hogy ez nem üres ígéret volt, és Lázár János tárcája, valamint a kormány tartja a szavát. A megítélt finanszírozások abba az irányba mutatnak, hogy a már futó projekteknek valóban nem kell leállniuk. Sőt, még arra is jut keret, hogy nagy volumenű kivitelezések is megindulhassanak.

Lesz pénz a sport- és a kórházfejlesztések befejezésére is

Először is a kormány úgy határozott, hogy a 16 kiemelt olimpiai sportlétesítmény-fejlesztési programjához kapcsolódóan csaknem 300 millió forint többletforrást biztosít. A terv a BMSK Zrt. közreműködésével valósul meg. A pluszpénzből jut a kazincbarcikai edzőcsarnokra, az esztergomi birkózók épületeinek átépítésére vagy éppen a püspökladányi nehézatlétikai edzőcsarnok felújítására.

Mindez azonban aprópénz ahhoz képest, ami az 1492/2022. (X. 19.) kormányhatározatban szerepel, és az egyes kivitelezés alatt álló beruházások megvalósításához szükséges többletforrásokról szól.

Csak ez a rendelkezés önmagában közel 60 projektet érint. 

Lázár János, beruházás
Fotó: Lázár János / Facebook

Az összeset képtelenség lenne felsorolni, de lapunk áttekintette a listát, és azt a megállapítást tette, hogy akár a sport, akár az oktatás vagy az egészségügy terén már zajló fejlesztések egyaránt részesültek az extrapénzekből.

  • A Testnevelési Egyetem új campusa, valamint a hozzá kapcsolódó sportlétesítmények, szálláshelyek és szolgáltatóegységek megépítésének érdekében 2023-ra csaknem 7,2 milliárd forintot különítettek el. 
  • A Kecskeméti Szakképzési Centrum Kada Elek Közgazdasági Szakgimnáziuma fejlesztésével és átköltöztetésével járó feladatokra 4,99 milliárd helyett 5,69 milliárdot szánnak. 
  • A berettyóújfalui strand, uszoda és gyógyvizes fürdő fejlesztésébe a kabinet egymilliárd helyett 1,66 milliárddal száll be.
  • A Budapest Környéki Törvényszék elhelyezéséhez szükséges beruházásra 10,3-ről 11,6 milliárdra nőtt a támogatás.
  • A Nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési program II. ütemének keretében megvalósuló Biatorbágyi Általános Iskola-beruházáshoz szükséges forrást 7,6-ről 8,25 milliárdra emelték.
  • A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika műtéti épületének rekonstrukciója már nem 4 milliárdból, hanem 5,15-ból fejeződhet be.
  • Az Óbudai Árpád Gimnázium tornatermének építésére szűk százmillióval adnak többet, 298 millió helyett 385-öt.
  • A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet fejlesztéséhez már 2 milliárd forintot rendeltek, korábban ez 1,59 milliárd volt. 
  • A Budapest XVIII. kerület Gulner Gyula Általános Iskola tanteremépítése csaknem 900 millió forintból mehet végbe, ez 200 milliós plusz.
  • A felcsúti Endresz György Általános Iskola építésére 6,9 milliárd forintot adtak, ami nagyjából 600 milliós korrekció.
  • Az Országos Sportegészségügyi Intézet infrastrukturális fejlesztése a 6 milliárdosról a 9 milliárdos szint fölé lépett.

Mindez talán kellőképpen alátámasztja, hogy a kormány országszerte kedvezett a futó projekteknek. Ugyanakkor a klasszikus gigaberuházásokról sem feledkezett meg.

A forrás adott az atlétikai és a nyíregyházi stadion befejezéséhez

Ezek közül első helyre kívánkozik az új Nemzeti Atlétikai Központ, amelynek a megvalósítására egy körrel ezelőtt kicsivel több, mint 203 milliárd forintot szántak. Az új összeg 238 milliárd forint.

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A kisvárdai multifunkciós sportcsarnok építésére 6,35 milliárd forint szerepelt, ez majdnem 7 milliárdra ugrott, a nyíregyházi stadionnál 19,2 milliárdról 23,9 milliárdra. De nem csupán a stadionok drágultak, az Országos Széchényi Könyvtár archívumainak elhelyezését szolgáló archivális raktár fejlesztése 23,3 helyett 25,5 milliárdba kerül. Biatorbágyon a technikum előkészítésének folytatásához és megvalósításához 17,7 milliárd forintot csoportosítottak, ami eddig 15,4 milliárd volt. A Miskolci Egyetem Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adatforrást 13,2 milliárdból hozhatják létre, ez nagyjából 3,5 milliárdos extraforrás. A geszti Tisza-kastély rekonstrukciójának forrásigénye 7 milliárdról 11-re hízott. 

Külön említést érdemel a Nemzeti Filmintézet fóti telephelye fejlesztésének további előkészítése és megvalósítása: ehhez már csaknem 53 milliárdot ad a kormány a korábbi nem egészen 42 milliárd helyett.

Szintén fontos a szekszárdi új interaktív könyvtár és levéltár (félmilliárdos emelést követően 7,8 milliárdért) és a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház fejlesztése (11,5-ről 15,2 milliárd). A Márton Áron Szakkollégium további felújítására és a kollégiumi infrastruktúra javítására nem egészen 10 milliárd forintból gazdálkodhatnak, ami kétmilliárdos változás. A kőszegi volt MÁV Gyermekotthonban az Új tudásközpont „Campus” kialakítására eddig 12,6 milliárdot szántak, de tegnap óta 16,5 milliárdból mehet végbe. Dunakeszin gimnázium, technikum és szakképző iskola, valamint uszoda kialakítására 49,6 milliárd helyett 56,6 milliárd jut.

Fontos projekt a Semmelweis Egyetem II. Számú Patológiai Intézet Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központjának megvalósítása, amihez mintegy kétmilliárddal többet, 22,5 milliárdot biztosít a kormány. A Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark részeként a szabadtéri atlétikai edzőpályák és a kapcsolódó létesítmények megépítéséhez pedig 31,15 milliárd áll rendelkezésre, ez korábban 24,55 milliárd forint volt.

A nap győztese kétségkívül Iváncsa

Apropó, Fradi. Iváncsa tegnap délután még azzal került az országos figyelem központjába, hogy a mezőföldi község harmadosztályú csapata hosszabbítás után 3-2-re legyőzte a bajnoki és Magyar Kupa-címvédő Ferencváros együttesét a Magyar Kupában. Néhány órával később azonban még ennél is nagyobb durranást ért el: a kabinet először szűk egymilliárd forintot adott a Dunántúli Regionális Vízműveknek az iváncsai ipari-innovációs fejlesztési terület kialakításával összefüggő vízgazdálkodási és víziközműinfrastruktúra-fejlesztések megvalósításához, 

majd több mint 84 milliárdot közúti és vasúti infrastruktúra-fejlesztésekre ugyancsak az iváncsai ipari-innovációs fejlesztési területtel összefüggésben.

Igaz, Iváncsa nem kis hal: itt épül az ország második legnagyobb zöldmezős beruházása, a dél-koreai tulajdonú SK Innovation 135 hektáron húzza fel akkumulátorgyárát.

20220526 IváncsaSK Innovation gyár építése a település határábanFotó: Nagy Norbert NN Fejér Megyei Hírlap FMH 2022.05.26. SK Innovation gyár építése Iváncsa határában. Nagy Norbert. Fejér Megyei Hírlap.
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Nem ez a település az egyetlen, amely tetemes forráshoz jutott. Tatabánya–Oroszlány–Tata és térsége víziközmű-hálózatának komplex rekonstrukciójára 72,6 milliárdot szavazott meg a kabinet, ami majdnem 30 milliárdos plusz az eddig ismert finanszírozáson felül. A  gödi ipari-innovációs fejlesztési terület 2,8 milliárdnyi többlettámogatást kapott a kapcsolódó körbejáró utak további építéséhez.

Felmentést kaptak a reformátusok

Bár az újonnan tervezett projekteket zömében felfüggesztették, a Károli Gáspár Református Egyetem új, átfogó egyetemi campusának beruházásához egyetértését adta a kormány. Sőt, úgy döntött, hogy ennek végrehajtása során nem kell alkalmazni sem a Magyarország szomszédságában zajló háború idején a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében szükséges költségvetési intézkedésekről szóló kormányhatározatot, sem pedig a költségvetési fejezeteket érintő államháztartási stabilizációs intézkedésekről szóló kormányhatározatot.