Azzal, hogy szakad az áram és gáz ára, talán nem kell a legrosszabb forgatókönyvre felkészülni, ma már nem annyira borúsak a kilátások, mint két héttel ezelőtt – mondta a VG-nek Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője, miután biztató hírek érkeztek az európai energiapiacról, hiszen hosszú hónapok után ismét 100 euró alatt jegyezték a gáz árát a holland tőzsdén. Emlékezetes, augusztusban 350 eurónál is állt a jegyzés, ami súlyos terhet rótt az európai, benne a magyar gazdaságra.
A szakember hozzátette, hogy még ki kell várni a következő havi adatokat, de az is benne van, hogy
januártól mérséklődnek a lakosság által fizetendő gázárak,
a csökkenő költségekkel pedig idővel a vállalatok és az önkormányzatok is találkozhatnak, ami enyhítheti a gazdaságra nehezedő feszültségeket. Ugyanakkor hangsúlyozta, annyira hektikusak a piacok, hogy nagyon nehéz bármit előre jelezni, de most szerinte is tényleg a jó irányba mennek a folyamatok.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője lapunknak azt mondta, további konszolidációt vár az európai energiaárakban, ami az energiaimportra szoruló államok, köztük Magyarország számára kedvező hír. Szerinte a száz euró körüli gázár leveszi azt a nyomást a hazai gazdaságról, ami az elmúlt időszakban a külső és belső egyensúlyra egyaránt nehezedett.
A technikai elkerülhetetlen, de éves átlagban pozitív előjelű lehet a növekedés
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője óvatosabban fogalmazott érdeklődésünkre, szerinte továbbra is rendkívül törékeny a piaci helyzet, ha bármilyen kellemetlen esemény következik be a külpiacainkon, azt Magyarország azonnal megérzi.
Éves átlagban megúszhatjuk a visszaesést, de recesszió így is lesz
– mutatott rá, hozzátéve, hogy várhatóan az év végén üt be az összes sokk, ami visszafogja a gazdaság teljesítményét. Szerinte a harmadik és negyedik negyedévben szinte biztos, és az is lehet, hogy a jövő év első három hónapjában szintén ez a hatás érvényesül.
Úgy látja, két-három negyedévi zsugorodás után indulhat meg a kilábalás, ami elég lesz az elemző szerint, hogy éves átlagban 0,4 százalékkal bővüljön a bruttó hazai termék.
Bár hozzátette, elég egy kisebb sokk vagy egy hatás, amit korábban alulbecsültek, és akkor a növekedés könnyen mínuszba csúszhat. Suppan Gergely ugyancsak 0,4 százalékos bővülést vár az idei 5,3 után, szerinte a mélypont valamikor 2022 fordulóján jöhet el, 2023 második negyedévétől pedig felpattanásra számít.
Némileg optimistább Török Zoltán, aki egyszázalékos GDP-bővülést vár 2023-ban, ehhez viszont az uniós pénzeknek is rendben meg kell érkezniük. A magas kamatok az elemző szerint fájdalmasok a piaci szereplőknek, ezért is volt fontos a bejelentés a kamatstopról, ami szerinte lehetővé teszi, ahogy akár egy százaléknál magasabb legyen jövőre a növekedés. Az elemző arra számít, hogy a emelkedik, miközben a magas miatt a reálbérek csökkennek, mindez pedig a fogyasztást is visszaveti, így a lakosság helyett a beépülő kapacitások nyomán az ipari termelés adhat támaszt a bővülésnek.
Középtávon visszatérhet a korábbi növekedési ütem
Az elemző a középtávú kilátásokról azt mondta, hogy 4 százalék körüli növekedése továbbra is képes a hazai gazdaság, a külföldi működőtőke-beáramlás ugyancsak azt mutatja, a befektetők még mindig bíznak Magyarországban. Virovácz Péter ugyanakkor arra világított rá, hogy ugyanarra a növekedési pályára visszatérni, mint a válság előtt, szinte lehetetlen, ahhoz ugyanis olyan mértékű felzárkózást kellene produkálni, ami komoly egyensúlytalanságot teremtene.
Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy visszatérhet-e ugyanarra a növekedési ütemre a magyar gazdaság, akkor a válasz igen, amennyiben meg lesznek az uniós források
– fogalmazott az elemző, kiemelve, hogy éves szinten a 4-5-6 százalékát biztosítják ezek a források, ami jelentős összeg, komolyan segíti a gazdaság potenciális növekedési ütemét. Szerinte ennek hiányában egy teljesen új gazdasági modellt kellene kitalálni Magyarországon, ami jobban épít a belső forrásokra.
Virovácz Péter rámutatott arra is, hogy a pénzpiacokon a befektetői bizalom megingása tapasztalható, és ez összefügg az uniós eljárás áprilisi megindításával, ugyanis a hazai devizapiac azzal egy időben tért le a régiós pályáról, amihez külső sokkok is hozzájárultak. Viszont hangsúlyozta, nem lehet kijelenteni, hogy teljesen elveszett volna a bizalom, Magyarország továbbra is képes finanszírozni magát.
A jövő év végén kevésbé emelkedhetnek az árak
Virovácz Péter az infláció kapcsán azt mondta, ha minden rendben alakul, akkor a jövő év második felében megindul egy erőteljes visszaigazodás.
Látok esélyt arra, hogy az év végére 10 százalék körüli szintre mérséklődjön az infláció
– fogalmazott, ám úgy véli, az átlagos mutató így is magas, várakozásai szerint 15,7 százalék lesz 2023-ban.
Suppan Gergely ennél is tovább ment, úgy látja, hogy ha marad a mostani csökkenő trend az energiaáraknál, akkor reális az esélye annak, hogy jövő év végére a bázishatások kiesése miatt 4 százalék alá, azaz a jegybank célsávja alá essen az infláció.
Hangsúlyozta, deflációról korai beszélni, szerinte Magyarországon az ár-bér spirál és a gyenge forint miatt ennek kicsi az esélye. Éves átlagban Suppan Gergely 13,6 százalékos inflációval számol 2023-ban.
Török Zoltán az enyhülő inflációs nyomás miatt arra számít, hogy már az idei év végén elkezdődhet a kamatok mérséklődése, így az alapkamat 2023 végére 7,5 százalékra eshet, ami több mint ezer bázispontos csökkenés egy év alatt. A szakember szerint 2022 végén 22,4 százalékon tetőzhet, majd indulhat el a fokozatos lassulás a fogyasztói árakban.
