Tavasszal és nyár végén már megtörtént egy jellemzően 10-20 százalékos áremelés a hazai fitnesztermekben, de bérletek és belépőjegyek drágulása nyomán egy bizonyos szint fölött már nem keletkezik többletbevétel, mert elkezdődik a lemorzsolódás, vagyis kevesebb látogatótól legfeljebb ugyanannyi bevétel származik, fűteni és hűteni viszont ugyanúgy kell a termeket, mint addig. 

A Magyar Fitnesztermek Országos Szövetségének (Maforsz) főtitkára, Kiss József a VG-nek elmondta, hogy a tavaszi csődhullám veszélye épp csak elvonult, de még igazán talpra állni sem volt idejük a Covid után, amikor erősen megcsappant a zárvatartás miatt az utóbbi két évben elkönyvelt bevételük. 

A jellemzően óriási helyigényű fitnesztermek hatalmas rezsivel működnek, nyáron hűteni, télen fűteni kell a helyiségeket, és minden évszakban működtetni kell a légtechnikai berendezéseket, amelyek rezsije legalább annyiba kerül, mint a melegvíz-szolgáltatás. 

Speciális helyzetben vannak a Maforsz tagjai olyan szempontból is, hogy a fitnesztermek többsége bérelt helyiség, az energetikai korszerűsítésre megnyitott pályázatokkal sem tudnak emiatt élni.

Fotó:  Lang Róbert / Somogyi Hírlap (illusztráció)

Az egész szektorral szemben szemléletváltásra lenne szükség, arra, hogy a döntéshozók felismerjék a fitnesztermek jelentőségét és szerepét az egészségmegőrzésben

– hangsúlyozta Kiss József. A Maforsz főtitkára szerint a magyarországi fitnesztermeket látogatók túlnyomó többsége kiöregedett a versenysportokból, a futás sem általános megoldás, vagyis ha újra bezárnak a termek, az kimutathatóan komoly egészségügyi következményekkel járhat. Nem lenne túlzás egészségügyi szolgáltatásként kezelni e létesítményeket, illetve legalábbis akként támogatni, hogy a következő időszakot, amíg az energiaárakat megfékezni, vagy alternatív forrásokat biztosítani nem sikerül, át tudják vészelni.

Ha 800 ezer ember nem fog tudni sportolni a télen, annak a munkahelyi teljesítményre is mérhető hatása lesz, lévén, hogy a fitnesztermekbe járók többsége aktív dolgozó, többségük 30-35 év feletti. 

A civilizációs betegségektől szenvedő társadalmakban felértékelődnek a szabadidősportok, a wellness és a fitneszszolgáltatások, a szektort életben tartása nemzetgazdasági érdek 

– érvelt Kiss József. Mint mondta: a terembérletek áremelése nem megoldás, hiszen a rezsi olyan mértékben emelkedik, és még nagyobb mértékben fog a fűtésszezon beköszöntével, hogy azt nem lehet kigazdálkodni.

A költségszerkezet 30-35 százalékát adó energiaszámlák már akkor is gazdaságtalanná tennék a működést, ha „csak” a duplájára emelkednének, de ennél jóval nagyobb mértékű drágulás jön.

A korlátozott üzemidő, a szolgáltatások – szauna, wellness, uszoda, stb. – körének szűkítése sem megoldás mindenre, ráadásul a fűtés sem mindenhol egyedi, illetve a nyitásra felfűteni extra költség szokott lenni.

Soha nem volt egyértelműbb, hogy a fitnesztermek állami mankóra szorulnak, anélkül tömegesen fogják bedobni a törölköző, és sorozatos bezárások ideje jön

– fogalmazott a szakszövetség főtitkára. Nem titkolta, hogy nincs vészforgatókönyv a fűtési szezonra. A termek üzemeltetői a poszt-Covid időszakot élik, anyagilag kivérezve, tartalékok nélkül, régi látogatószámuktól és forgalmuktól kissé még mindig elmaradva mennek neki a következő időszaknak. Önerőből aligha jut a többség messzire. A Maforsz főtitkára szerint karnyújtásnyira vannak az éttermekhez hasonló sorozatos bezárásoktól.