A magyar és a török vámszervek együttműködésének erősítése is segíti a két ország árucsere-forgalmának növelését és az egymás országain keresztüli török tranzit erősödését. A épületében egyebek között e tárgyban is tartott csütörtöki egyeztetőt a Vám, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetsége (VJASZSZ), az eseményen részt vett többek között a szervezet törökországi partnere, a több mint 8000 tagot számláló isztambuli vámügynökszövetség (IGMD).

20210217 SzatymazKamion forgalom az M5-ös autópályán Röszke felé.
Fotó: Frank Yvette / Délmagyarország

A rendezvényen a VJASZSZ elnöke, Berényi János felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök 2018 decemberében célul tűzte az akkor évi 3 milliárd dolláros magyar–török árucsereforgalom megduplázását. Arról, hogy e duplázásban hogyan segíthetők a fuvaroztatók és fuvarozók, tavaly kötött megállapodást a VJASZSZ és az IGMD. Mindazonáltal nem egyszerűen forgalomnövelésről, hanem a kombinált fuvarozás erősítéséről, a közúti szállítás részbeni vasútra tereléséről, összességében a tevékenység zöldítéséről is szó van, továbbá – mint arra Törökország magyarországi nagykövetségének tanácsosa rámutatott – növelni kell a beruházásokat is egymás országában.

Ötszáz török cég a magyar piacon

A Magyarországon bejegyzett mintegy 500 török cég a gazdaság számos területén aktív. Jelen vannak például a textil-, a jármű-, a hadi- és az ingatlaniparban. A Ferihegyen működő Celebi nevét mindenki ismeri, tavaly pedig a hírek között szerepelt, hogy a Sisecam török nagyvállalat mintegy 100 milliárd forintból üveg-csomagolóipari beruházást indít Kaposváron. Ez egyébként a cég első európai projektje. A beruházást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkori közlése szerint a magyar állam 14 milliárd forinttal támogatja. A miniszter erről azt követően beszélt, hogy Mehmet Mus török kereskedelmi miniszterrel Ankarában aláírta a magyar–török gazdasági és kereskedelmi bizottság alapító nyilatkozatát, a magyar Eximbank pedig 105 millió eurós hitelkeretet nyitott a két ország vállalati együttműködésének finanszírozására. A magyar kormány támogatásával létesít kétmillió euróból inkubátorgyárat is az orvosi berendezéseket gyártó magyar Medicor, továbbá a magyar állami segítséggel lép sok magyar vállalat a török piacra például az erőművek építése, a vízgazdálkodás és a nyomdaipar terén. 

A csütörtöki fórumon elhangzottak szerint a török cégek Magyarországon eddig közel 800 millió dollárnyi ingatlanbefektetést indítottak, de a szám ennél sokkal nagyobb lesz a Debrecen melletti BMW-gyár felépítésével.

 

Magyar–török árucsere-
forgalom
 

Dúskálnak a tranzitengedélyben a török kamionosok 

A jórészt a tranzit által uralt magyar–török áruszállítás 70-80 százalékát a közúti fuvarozás uralja, de növelni kellene a kombinált fuvarozás súlyát környezetvédelmi megfontolásból és a sofőrök kímélése érdekében is Rónay-Tobel Beatrix, a Technológiai és Ipari Minisztérium főosztályvezetője szerint. Ismertette, hogy

míg korábban a török kamionosok évi 36 ezer tranzitengedélyt kaptak Magyarországra, egy 2020-as megállapodással 2021-ben már 94 ezerrel többhöz jutottak.

A pluszengedélyek megadásának az volt a feltétele, hogy emelkedjen a magyar fuvarozók részaránya, ami meg is történt: a növekedés 20-25 százalék. A közúti ellenőrzéseken fennakadt kamionosok többsége a vezetési és a pihenőidő betartásában hibázott, míg a második helyre a nemzetközi fuvarengedély (Bireg) problémái kerültek. A cél egyébként az ellenőrzések során, hogy aki korábban még nem hibázott, azt jellemzően nem is tartóztatják fel, helyettük a korábbi szabálysértőkre összpontosítanak.

Sok múlik a vámosokon

A gyors vámeljáráshoz jól előkészített anyagokra és jó ügyintézőkre is szükség van – erre Torda Csaba, a NAV dandártábornoka mutatott rá. Mint török kollégái figyelmét felhívta,

október 1-jétől Ukrajna is tagja az egységes uniós vámjogszabály-rendszernek

– amelyhez Törökország már korábban csatlakozott –, így a törököknek mostantól a fuvarok útnak indításakor az összes érintett uniós engedélyt ki kell terjeszteniük Ukrajnára is. 2023-ban megjelenik az EU-ban az egységes automatikus (papírmentes) importrendszer, amelyben az eddigitől eltérő adatstruktúrában kell elkészíteni az árunyilatkozatokat. Bár az importnyilatkozatokat nem a török fél állítja ki, hanem a magyar, de a magyar azokból az adatokból dolgozik, amelyeket a török oldalról kap. Egy évre rá ugyanez megjelenik az exportügyintézésben is.

Százéves lesz a baráti kapcsolat

A magyar–török baráti és kulturális együttműködési szerződés, egyben a diplomáciai kapcsolatok felvétele 2024-ben lesz százéves. Az évfordulót Magyarországon és Törökországban is több mint száz-száz eseménnyel fogják megünnepelni. Magyarországra hozzák például a Török Nemzeti Múzeum által őrzött magyar vonatkozású tárgyakat, alkotásokat.