Újabb törvénycsomagot terjesztett az Országgyűlés elé a magyar kormány az Európai Bizottsággal való megállapodás érdekében. A módosítás gyorsítja a közérdekű adatok megismerésére irányuló perek lefolytatását, illetve növeli azok hatékonyságát – közölte Varga Judit igazságügyi miniszter, a T/1616-os törvényjavaslat előadója.
Az általános indoklás szerint a javaslat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény információszabadságot érintő rendelkezéseinek módosításait tartalmazza. A javaslat a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perek lefolytatásának gyorsításához, illetve az e perek hatékonyságának növeléséhez szükséges módosításokat tartalmazza, valamint létrehozza a bárki számára elérhető, nyilvános központi információs közadat-nyilvántartást, amely
tartalmazná a költségvetési szervek, illetve a helyi és nemzetiségi önkormányzatok legfontosabb gazdálkodási adatait, így különösen az általuk hazai vagy európai uniós forrásból megvalósulóan nyújtott, ötmillió forintot elérő költségvetési támogatások, közbeszerzések, szerződések és kifizetések adatait.
Nemrég négy olyan törvényt is elfogadott az Országgyűlés, amely az Európai Bizottsággal való megegyezést és ezen keresztül az uniós források mielőbbi folyósítását szolgálja. A parlament döntése értelmében november 19-én létrejön az EU pénzügyi érdekeinek védelmében az Integritás Hatóság, valamint legkésőbb december 1-jéig a javaslattévő feladatot ellátó Korrupcióellenes Munkacsoport. Az előbbi – a jogszabály szövege szerint – feladatai ellátásában teljesen független, csak jogszabályoknak van alárendelve, feladatkörében más személy vagy szerv nem utasíthatja.
Navracsics Tibor: 2023-ra várjuk reálisan az első pénzek megérkezésétA kormány továbbra is azzal számol, hogy az Európai Bizottság az év végéig elfogadja a 2021–2027-es uniós fejlesztési ciklus magyar operatív programjait, az első pénzek érkezését pedig 2023-ra várja a kabinet – közölte a területfejlesztési miniszter a Nézőpont Intézet és a Hanns Seidel Alapítvány Hófehér gazdaság felé című elemzését bemutató konferencián. |
Egy másik, több területet is érintő módosítással a Ház lehetővé tette, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei segítsék az OLAF munkáját a magyarországi helyszíni ellenőrzésekor. Szintén az igazságügyi miniszter kezdeményezésére a parlament elfogadta azt a törvényt, amelynek alapján a kormányzati jogszabálytervezetek 90 százaléka kerül majd társadalmi egyeztetésre, a véleményezési idő pedig nem lehet kevesebb nyolc napnál. Ugyancsak az uniós megegyezést szolgálja az információszabadságról szóló törvény módosítása. A jogszabályból kikerül az a passzus, amely
közérdekű adatigénylés esetén lehetővé tette, hogy az adatközlő kifizettesse a kérés teljesítéséhez szükséges jelentős munkaerő költségét.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke – aki ötletgazdaként kezdeményezte és támogatta a módosítást – a VG-nek erről azt mondta: a költségtérítés jogszerű megállapítása sok esetben több jogalkalmazási nehézségbe is ütközött, illetve nagyobb problémát okozott a közfeladatot ellátó szerveknek, mint amekkora tényleges előnnyel és hatással járt a működésükre nézve.
