Az uniós szabályok szerinti kibocsátáscsökkentést megvalósító tagállamok a keletkező kvótatöbbletet értékesíthetik, így
a klímavédelem terén jól teljesítő országok, mint amilyen például Magyarország is, többletforráshoz juthatnak a célok végrehajtásában
– olvasható a minisztérium közleményében.
Az államtitkár elmondta, hogy a kibocsátáscsökkentésre vonatkozó uniós kvótákat hazánk eddig is túlteljesítette, ezért kerülhetett sor a megállapodásra, amelynek értelmében a kibocsátáscsökkentésből származó kvótatöbbletét hazánk Németországnak értékesíti. A kvóták az erőfeszítés-megosztási irányelve alapján a 2020 előtti teljesítésekből származnak.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy
a kormány célja hazánk teljes klímasemlegességének elérése 2050-ig, s ebben fontos szerepet játszik a teljes szén-dioxid-kibocsátás ötödéért felelős közlekedési szektor zöldítése.
Ezért a Klíma- és természetvédelmi akciótervben foglaltaknak megfelelően támogatja az elektromos járművek elterjedését. A közlekedésben használt megújuló energiaforrások részarányát illetően Magyarország már most a régióban a legjobban, az uniós átlag felett teljesít.
Az akcióterv részeként elindított Zöld busz program a leginkább környezetszennyező buszok mielőbbi kivonásával a klímacélok elérése mellett a városi levegőminőség javítását és a zajszennyezés csökkentését is szolgálja, ugyanis az elektromos buszoknak köszönhetően minden egyes jármű után 800 fa szén-dioxid-megkötő kapacitása szabadul fel. A programban országszerte eddig 79 buszt adtak át, és 139 tiszta és csendes jármű állami hozzájárulással ösztönzött beszerzéséről született döntés, ami a Németországgal megkötött kvótakereskedelmi megállapodást követően tovább bővülhet.
