Ha a jogállamisági eljárás körüli bizonytalanságok megszűnnek, az inflációs kilátások javulnak és az ország egyensúlyi pozíciójában is kedvező fordulat körvonalazódik, 2023-ban a forint erősödhet az euróval szemben, és a keresztárfolyam újra 400 alatt stabilizálódhat – jelentették ki a CIB Bank elemzői a pénzintézet háttérbeszélgetésén. Megjegyezték, az MNB agresszív kamatemelése sikeresen stabilizálta az árfolyamot, hiszen az a történelmi rekordot jelentő 430 feletti szintről 410 alá korrigált.

forint
euro
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Trippon Mariann, a pénzintézet vezető elemzője kijelentette, a magyar gazdaságot jövőre nulla százalék körüli növekedés, az év közepétől mérséklődő inflációs nyomás, enyhén romló munkaerőpiaci helyzet jellemezheti, míg 2022-ben összességében 4,5 százalék körüli GDP-növekedés várható. A bank alapforgatókönyve azzal számol, hogy a kormány megállapodásra jut az Európai Unióval, és a jövő évtől rendelkezésre állnak az EU-s források, így a  szakértők stagnálásra, legfeljebb minimális növekedésre számítanak. Ezt részben azzal indokolták, hogy a várhatóan magas energiahordozó-árak miatt a nettó nem tudja érdemben kompenzálni a belső fogyasztás mérséklődését.

Az elemzők a beruházásoknál nulla százalékhoz közeli növekedést várnak 2023-ban, a gazdasági visszaeséssel párhuzamosan pedig a munkanélküliségi ráta hamarosan elérheti a 4 százalékot – igaz, az év második részében megindulhat a korrekció, a munkaerőhiány tartósan velünk maradhat.

Ez a válság nem a válsága lesz, de így sem ússzuk meg elbocsátások nélkül

Sem a VG-nek nyilatkozó elemző, sem a szakszervezeti vezető nem lát drámai változást a munkaerőpiacon októberben. Pedig ekkorra már technikai recessziót jósoltak az elemzők, havi alapon még csökkent is az állástalanok aránya. Jövőre nehezebb lesz, de a 2008-as válsághoz hasonlóra szinte biztosan nem kell számítani.

Nem tartjuk kizártnak, hogy a bérdinamika a két számjegyű tartományban marad, a reálkeresetek azonban 2023-ban így is csökkenni fognak

– mondta Trippon Mariann.

A bank előrejelzése szerint az év végéig tovább emelkedik az éves fogyasztói árindex, amely decemberben meghaladhatja a 23 százalékot. 2023 első felében végig 20 százalék feletti lehet az míg az éves átlagot tekintve 17 százalék körüli mértékkel számolnak.

Egy számjegyű tartományba leghamarabb egy év múlva kerülhet a pénzromlás üteme.

A vezető elemző szerint az élelmiszerárstop nem mérsékelte érdemben az inflációt, mert a kereskedők más termékek árán hozzák be a veszteségeiket, a benzinárstop viszont csökkentette, éppen ezért kockázatot jelent a jövő évi várakozásokban, hogy fenntartják-e az intézkedést.

Az infláció miatt az elemzők úgy vélik, a következő hetekben 18 százalékon maradhat az effektív kamatszint, amelynek óvatos lefaragása 2023 elején kezdődhet, az év végére pedig a Magyar Nemzeti Bank alapkamata a jelenlegi 13 százalékról 10 alá mérséklődhet.