A világ legrégebbi gyógyszergyártó cége a német Merck, 1668-ban alapították Darmstadtban. A vállalat profilja mára nagyon sokszínűvé vált, de rendszeresen hangsúlyozzák: fő célja, hogy az innovációihoz minél szélesebb körben hozzáférhessenek. Milyen tapasztalatai vannak az egészségügyi ellátottságban világszerte fennálló különbségekről?
 

A Merck egészségügyi üzletága 2021-ben 1,7 milliárd eurót fektetett kutatás-fejlesztésbe,

hogy olyan betegségek, mint például a rák különböző típusai vagy bizonyos neurológiai állapotok esetében új terápiás megoldásokkal tudjunk előállni. Ezt tekintjük első számú feladatunknak. Fókuszált vezetési módszert alkalmazunk, amely azokra az innovációkra és betegségekkel kapcsolatos kutatásokra helyezi a hangsúlyt, ahol kiemelkedő szakértelemmel rendelkezünk. Emellett vezető szerepet töltünk be a termékenységi kezelések terén is. Európa jó részének demográfiai helyzete miatt óriási jelentőségűnek tartom, hogy segíteni tudunk a szülővé válásban azoknak a pároknak, akiknek ez természetes úton nem sikerülhetne

Büszkén mondhatom, hogy az elmúlt 15 évben 65 ezer gyermek született Magyarországon a mi gyógyszereink segítségével. 

Más, kevésbé szerencsés sorsú, afrikai, latin-amerikai vagy éppen ázsiai országokban viszont a legnagyobb probléma, amivel szembesülünk, a közegészségügy általános helyzete, hiszen sok helyütt még az alapszintű orvosi infrastruktúra, a legalapvetőbb gyógyító eljárások is hiányoznak. Ezeken a helyeken azon dolgozunk, hogy segítsük az egészségügyi infrastruktúra megteremtését képzésekkel, közegészségügyi programokkal és természetesen gyógyszerekkel.

Budapest 2022.11.07.foto: Móricz-Sabján Simon/Világgazdaság Budapest 2022.11.07.Peter Guenter/Merckfoto: Móricz-Sabján Simon/Világgazdaság
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

Ha jól gondolom, ezekben az országokban nem tudnak ugyanannyit fizetni a termékeikért és a szolgáltatásaikért, mint például az Egyesült Államokban vagy Európa egyes államaiban.
Ez így van, ezért a fejlődő országokban elsősorban arra törekszünk, hogy az emberek hozzáférjenek a gyógyszereinkhez. Ezeken a helyeken nagyobb hangsúlyt fektetünk a speciális terápiákat támogató termékeinkre, mint az egyéb gyógyszereinkre. Ezzel kapcsolatban azt is kiemelném, hogy célul tűztük ki bizonyos elhanyagolt trópusi betegségek, így például a schistosomiasis – más néven bilharziózis vagy vérmételyfertőzés – felszámolását. Ez egy szörnyű betegség, amely évente mintegy 240 millió beteget érint Afrikában. A cégünk már kifejlesztett egy kezelést a betegség leküzdésére, és egy adományozási program keretén belül 250 millió tablettát osztunk szét ingyenesen. A kór által sújtott negyvenhét országba juttathatjuk el ezt a gyógyszert egy-két éven belül, és 

reméljük, hogy akár már 2030-ra teljesen fel tudjuk számolni a schistosomiasist.

A szakszemélyzet hiánya, felkészültsége azonban súlyos gondot okozhat.
Igen, így igaz, ráadásul a mi termékeinknek a használata általában jóval nagyobb körültekintést igényel más gyógyszerekénél, ezért előzetesen meg kell győződnünk arról, hogy a kezelőorvosok jól alkalmazzák az adott készítményt, különben az egész visszafelé sülhet el, és nem valósul meg a kívánt pozitív eredmény, sőt! Ezért még egyszer hangsúlyoznám a képzések fontosságát.
Visszakanyarodva Európára: a gyógyszeriparban és általában az egészségügyben mit tart a legsürgetőbb feladatnak?
Az egyik fő nehézségünk az új készítmények árazásával és finanszírozásával függ össze. Mert bár létezik az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), melynek révén a gyógyszerek központi törzskönyvezésen esnek át, ezt követően az egyes államokban más és más a hatósági eljárásrend egy-egy orvosság bevezetésénél, ráadásul rendszerint igen hosszú idő telik el a jóváhagyás megszerzése és a forgalomba hozatal között, így a betegek is csak késedelemmel jutnak hozzá a terápiához. Ezért úgy gondolom, hogy az árképzési és a finanszírozási feltételek harmonizációja elengedhetetlen.
Mit tapasztal, megvan ehhez a politikai akarat?
Ez a második fontos tényező, a politikai akarat kérdése, vagyis annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy egy kormány mennyit akar befektetni az állampolgárai egészségébe. 

A jelenlegi európai uniós átlag azt mutatja, hogy a tagállamok a GDP-jük körülbelül 10 százalékát fordítják egészségügyi kiadásokra. Magyarországon ez az érték elmarad ettől. 

Személy szerint úgy gondolom, egyetlen ország sem spórolhatja meg a befektetést az egészségügybe, mert bizonyított tény, hogy az egészség jólétet is teremt. Ha egy ország lakosságának egészségi állapota megfelelő, ott a termelékenység színvonala is jobb. S ha más nem is, az a realitás, hogy Európa lakossága öregszik, mindenképpen indokolttá teszi az egészségügyi invesztíciókat.
A kutatás-fejlesztésükben melyek a fő csapásirányok?
Először is kiemelném a hólyagrák gyógyítására kidolgozott egyedülálló terápiánkat. A törzskönyvezési klinikai vizsgálatokon túl a klinikai gyakorlathoz kapcsolódó valós életadatok feldolgozása és elemzése segítheti a már alkalmazott terápiákkal kapcsolatos szakmai és finanszírozási döntéshozatali folyamatokat. Ezen a téren a különböző terápiákkal kapcsolatos adatforrásnak a kutatás és elemzés céljára biztosított elérhetősége a magyar nemzeti biztosító révén óriási lehetőség. Ennek egyik példája az a közelmúltban a hólyagdaganat kezeléséről készült magyar tanulmány, amelyet a legrangosabb európai onkológiai konferencián (ESMO) mutattak be. 

Ez a daganattípus egyébként Európában az ötödik leggyakoribb, Magyarországon pedig évente átlagosan 3500 betegnél diagnosztizálják, 

férfiaknál jóval gyakrabban, mint nőknél. Elsősorban a 60 évesnél idősebbek betegsége, de a korhatár folyamatosan lejjebb tolódik. A feldolgozott magyarországi adatokból az látszik, hogy a betegeknek közel fele részesül a nemzetközi ajánlásoknak megfelelő gyógyszeres kezelésben áttétes hólyagdaganat indikációban.

Budapest 2022.11.07.foto: Móricz-Sabján Simon/Világgazdaság Budapest 2022.11.07.Peter Guenter/Merckfoto: Móricz-Sabján Simon/Világgazdaság
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

Ám nem álltunk meg ennél a daganattípusnál, mert új terápiás megoldásokat keresünk a vastagbél-, valamint a fej-nyak rák kezelésére is. Összességében 

a Merck egészségügyi üzletága a kutatás-fejlesztési kiadásainak 60 százalékát fordítja onkológiai kutatásokra. 

Emellett a sclerosis multiplex kezelésére is fejlesztettünk és fejlesztünk új terápiás lehetőségeket, amelyek teljesen átalakítják ezen betegség kezelésének standardjait. De fontos, a Mercknél igyekszünk nemcsak kigondolni, hogy mire lehet szüksége egy páciensnek, hanem közvetlenül hozzájuk fordulunk, és meg is kérdezzük őket, mit kellene tennünk értük, hogy még jobban támogassuk őket. Örömmel mondhatom, hogy az elmúlt években egyre több terápiás megoldásunk vált támogatottan elérhetővé a magyar betegek számára például az onkológia területén is. De nem csak a gyógyszerfejlesztés területén fordítunk nagy figyelmet az innovációra. A Merck csoportnak három üzletága van: a Healthcare, vagyis az egészségügy, a LifeScience, azaz az élettudomány és az Electronics, tehát az elektronikai megoldások. Kevesen tudják, hogy a LifeScience üzletágunk magas tisztaságú reagensek és hatóanyagok biztosításával kiemelt partnere a hazai akadémiai kutatóközpontoknak. Nagy tisztaságú, magas minőségű víztisztító rendszereinkkel mind a lakossági vízellátás, mind a kórházi és a laborvízellátás területén meghatározó a jelenlétünk. Az élelmiszer-biztonság és a gyógyszergyártás területén a minőségbiztosítási vizsgálatokat támogató mikrobiológiai rendszerek szolgáltatójaként pedig jól megalapozott partneri kapcsolataink vannak. Ez a diverzitás adja a cég egyik erősségét. Amint látszik, a Healthcare és a LifeScience üzletágnak itt, Magyarországon is igen erős a beágyazottsága az egészségipar területén.
Említette, hogy a fejlődő országokban nem profitorientált szemlélettel dolgoznak, viszont mégiscsak egy üzleti vállalkozásról van szó, amely nyereségre törekszik.
A humán biológia egy rendkívül összetett tudományterület, így nagyon hosszú út vezet el egy gyógyszer kifejlesztésétől a törzskönyvezésén és az árazásán át egészen odáig, hogy eljut a betegekhez. És sajnos a projektek egy része, épp e bonyolultság miatt, meghiúsul. Ez nem egy Merck-specifikum, ez a jelenség jelen van a komplett gyógyszeriparban. Ezért hatalmas kihívás számunkra annak biztosítása, hogy a kutatás-fejlesztésbe fektetett összegek pénzügyileg megtérüljenek. Azt azonban hangsúlyoznám, hogy mi a Mercknél ebből a szempontból meglehetősen sikeresek voltunk az elmúlt néhány évben, mert jó néhány saját fejlesztésű termékkel tudtunk megjelenni a piacon.
Már szóba került, hogy Magyarországon nagyon fontos szerepet töltenek be a meddőségi kezelések támogatásában. Emellett milyen betegségtípusokra fókuszálnak nálunk a terápiás megoldásaikkal?
Elkötelezettek vagyunk az emberi élet teljes ciklusán át segíteni a terápiáinkkal az élet kezdetétől, a fogamzástól kezdve a krónikus betegségek kezeléséig – törekedve az élet meghosszabbítására. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Merck terápiás fókuszterületei a legtöbb országban, így Magyarországon is szinte száz százalékban lefedik a népegészségügyi prioritásokat: szív- és érrendszeri betegségek, diabétesz, meddőség, onkológiai kórképek, neuroimmunológiai betegségek. Évente átlagosan mintegy 250 ezer magyar páciens életminőségének javításához járulnak hozzá a Merck gyógyszerei, ezen belül a 2-es típusú cukorbetegséggel küzdők több mint egyharmada él Merck-gyógyszerekkel. 

A neurológia terén évente négyszáznál is több sclerosis multiplexben szenvedő beteg életminőségén tudnak javítani a vállalat által fejlesztett kezelések.

Emellett meghatározó szerepet töltünk be a korábban már említett vastagbélrák gyógyításának területén is, a terápiánkban több mint 300 beteg részesül évente.