November 28-án lezárult a 2022-es évi A pótösszeírásban résztvevőkkel együtt, akik az elmúlt héten, a települési jegyzőt felkeresve tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek,
4,6 millió lakás- és 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be a népszámlálás rendszerébe
– utóbbi a becsült várható népesség 96 százaléka – ismertette keddi közleményében a Központi Statisztikai Hivatal.
Fotó: Illyés Tibor / MTI
A pótösszeírás után még hiányzó adatokat a KSH az állami adatbázisokból pótolja. Az idei az első népszámlálás, amikor a statisztikai hivatal ennyire kiterjedt jogosultságot kapott az adatok pontosításához. A hivatal felhasználhatja az állami adatbázisokat arra, hogy összehasonlítsa a népszámlálás során megadott információkat az adminisztratív adatokkal és szükség esetén pótolja a hiányosságokat.
Szintén úttörő volt az idei népszámlálás abban a tekintetben is, hogy most először teljesen elektronikusan zajlott az összeírás.
Október 1. és 19. között mindenki önállóan tölthette ki a kérdőívet, majd a számlálóbiztosi szakaszban és a pótösszeírás során a számlálóbiztosok táblagépen rögzítették az interjú keretében megadott adatokat.
A népszámlálás online szakaszában alig három hét alatt 3,2 millió címről 7 millió személyi kérdőív érkezett a rendszerbe.
Ez volt az első olyan alkalom, amikor a KSH ilyen sok embert el tudott érni interneten keresztül. Ez az arány ilyen rövid idő alatt nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számít.
„Az internetes kitöltések aránya minden előzetes várakozásunkat felülmúlta, azok a háztartások pedig, amelyek a számlálóbiztosokkal együttműködve töltötték ki a kérdőíveket, a visszajelzések alapján többségében megértők voltak a népszámlálással, az adatgyűjtés céljaival kapcsolatban, és támogatták a számlálóbiztosokat munkájuk elvégzésében. Büszkék vagyunk a számlálóbiztosokra, arra a szakszerű és elhivatott munkára, amelyet az összeírás során végeztek. A népszámlálás végrehajtásának ők voltak a főszereplői, áldozatos tevékenységük elengedhetetlen volt a sikeres lebonyolításhoz. Végül, de nem utolsósorban köszönjük a jegyzők munkáját. Óriási feladat volt az általuk szervezett számlálóbiztosi szakasz, és ők biztosították a feltételeket a pótösszeírás lebonyolításához is” – ismertette Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, aki megköszönte a lakosság együttműködését.
A népszámlálás lezárultával a KSH munkája nem ért véget. Sőt, hamarosan megkezdődik az adatok feldolgozása, amelyet állami nyilvántartások felhasználása támogat.
A következő népszámlálás teljesen más lesz
Az állami adatbázisok használata, a népszámlálási adatok adminisztratív adatokból való előállításának gyakorlata azért is fontos, mert a tervek szerint az idei volt az utolsó hagyományos népszámlálás Magyarországon.
A következőnek az adatait kizárólag adminisztratív források feldolgozásából nyeri majd ki a KSH, összhangban a több országban jelenleg is alkalmazott gyakorlattal.
A népszámlálások, így a most záruló cenzus során nyert adatok is a nemzeti adatvagyon részét képezik. A következő időszakban a döntéshozókat támogató elemzők, a tudományos kutatók, a gazdasági élet szereplői kiterjedten használják ezeket az adatokat a stratégiaalkotásban, fejlesztések megalapozásában.
A népszámlálás eredményei megbízható alapot nyújtanak nem csupán az egész országot, hanem az egyes településeket, valamint a szűkebb lakókörnyezetet érintő gazdasági, társadalmi és területfejlesztési döntések előkészítéséhez.
Emellett fontos információkkal szolgálnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről, emellett segítik a vállalkozásokat is, amelyek az eredmények ismeretében biztosabban, tudatos adathasználattal tervezhetik a tevékenységüket, például egy új üzlet megnyitását vagy a helyi szolgáltatásaik bővítését. A népszámlálás első eredményei 2023 első negyedévében elérhetőek lesznek, a részletes adatok publikálása 2023 őszén várható.
