A beruházások volumene 2022 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,7, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 1,9 százalékkal emelkedett. Az élénkülést a háztartások, illetve a vállalkozások dinamikus aktivitása eredményezte, miközben a költségvetés fejlesztései csökkentek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A meghatározó súlyú feldolgozóipari, valamint az energiaipari és lakásberuházások növelték, a szállításhoz, raktározáshoz, továbbá a mezőgazdasághoz kötődő fejlesztések visszafogták a nemzetgazdasági beruházásokat.
Az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 4,5 százalékkal nőtt, míg a gép- és berendezésberuházásoké 2,0 százalékkal csökkent.
2022 harmadik negyedéve az előző év azonos időszakához képest
A teljesítményérték csaknem kétharmadát képviselő építési beruházások volumene 10, a több mint harmadát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 3,3 százalékkal nőtt. A gépberuházásokon belül az importált gépek volumene bővült, míg a belföldi gyártásúaké csökkent.
A beruházási teljesítmény 56 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene – számottevően – 10 százalékkal gyarapodott, ebben fontos szerepet játszottak a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztései.
A beruházások 11 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a teljesítmény mintegy tizedével esett vissza.
Miközben a központi közigazgatási szervek beruházásai jóskán csökkentek, az önkormányzatok enyhén növelték tárgyieszköz-beszerzéseiket. Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint a háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 9,5 százalékkal emelkedett.
A beruházások volumenváltozása az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérően alakult. A nemzetgazdasági beruházások legnagyobb részét (30 százalék) képviselő feldolgozóipar fejlesztései a harmadik negyedévben nagymértékben (31 százalékkal) nőttek, így ez a terület jelentősen segítette a beruházások volumennövekedését.
Ez elsősorban a legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártás területén a korábbi időszakokban elkezdett nagyszabású projekteknek köszönhető, de a növekedésben szerepet játszott a járműgyártás beruházásainak újbóli élénkülése is.
A harmadik meghatározó súlyú alág, az élelmiszeripar fejlesztései is jócskán meghaladták az egy évvel korábbit, ezzel szemben a fémfeldolgozási termékgyártás beruházásai csökkentek.
A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek ötödét megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye erősen, 17 százalékkal bővült, köszönhetően elsősorban az együttesen kiemelkedő súlyú lakásépítések, valamint ingatlanfelújítások nagyarányú növekedésének.
A szállítás, raktározás beruházási volumenében folytatódott az előző negyedévre is jellemző csökkenés (mínusz 7,2 százalék), a kedvezőtlen teljesítmény mögött elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése állt.
A mezőgazdaság beruházási teljesítménye az elmúlt negyedévek jelentős bővülése után 5,7 százalékkal csökkent az egyébként magas bázishoz képest, ebben szerepet játszott az is, hogy az állattenyésztéssel vagy növénytermesztéssel foglalkozó, nagyobb létszámú vállalatok mérsékelték fejlesztési ráfordításaikat.
A hatodik legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágban, az energiaiparban számottevően, mintegy 45 százalékkal emelkedett a beruházási teljesítmény, elsődlegesen az állami invesztíciók magasabb tárgyidőszaki ráfordításai miatt – írja a KSH.
