A kisebb nyugdíjú emberek rövidebb ideig élnek, mint a magasabb nyugdíjjal rendelkezők. Méltányosabb megoldás lenne, ha az alapnyugdíj nagyobb súllyal szerepelne a teljes nyugdíjban. Így csökkenne az a rés is, amely a korábban és a később nyugdíjba vonulók közötti nyugdíjak között van. Az idősebb nyugdíjasok ugyanis jóval kisebb eséllyel tudnak munkát vállalni – írja cikkében a Növekedés.hu.

boldog nyugdíjjasok
Fotó: Shutterstock

A nyugdíjaknál az életkor szerinti eloszlás különösen fontos, mert az idősebb nyugdíjasok nem tudják olyan könnyen kiegészíteni a jövedelmüket, mint a fiatalabbak – olvasható Simonovits András nyugdíjszakértő, az Eötvös Lóránd Kutatói Hálózat KRTK KTI kutatójának tanulmányában, amely a nyugdíjakat vetette egybe a nyugdíjba vonuláskor várható élettartammal.

A Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmány egyebek között azt vizsgálta, milyen mértékben nő az élettartam a magasabb nyugdíjakkal összefüggésben.

Egy korábbi felmérésen borúlátónak bizonyultak a K&H biztos jövő felmérésének válaszadói, akik a nyugdíjkorhatárt átlagosan 69 évre tették, ráadásul a 30–59 év közöttiek körében végzett kutatásban részt vevők 27 százaléka úgy gondolja, a nyugdíjkorhatár elérése után sem megy nyugdíjba, szemben az egy évvel korábbi 21 százalékkal.

A negyedévente elvégzett reprezentatív felmérés válaszadói által átlagosan 69 éves korra várt nyugdíjkorhatár megegyezik az előző évek értékével, ám míg 2019-ben és 2020-ban 65 év volt a leggyakrabban említett korhatár, addig 2021-ben és 2022-ben már a 70-et említették a legtöbben. Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák üzletágának a vezetője elmondta, hogy bár a különbség csak néhány százalék, a trendek alakulása arra utal, hogy a többség esetében hamarosan 70 év lehet a korhatár.

Huszonháromezer forinttal nőhet az átlagnyugdíj, és a 13. havi juttatás is nagyot ugrik

Az már biztos, hogy az utóbbi évek legnagyobb nyugdíjemelésére lehet számítani januárban.