Így nyesi meg a bankok és az ügyfelek nyereségét a kamatplafon
A Magyar Nemzeti Bank 18 százalékra emelte az irányadó rátának számító egynapos betéti tender kamatlábát, hogy ezzel visszafoghassa az inflációt és erősítse a forintot. A kereskedelmi bankok korlátlan mennyiségű pénzt tudnak lekötni az MNB-nél ebben az eszközben. A bankoknak ez a 18 százalékos kamat jó üzlet, ha valamivel ez alatt a szint alatt határozzák meg a saját kamatlábaikat.
Itt az első banki válasz a kamatplafonraEgy hitelintézet máris kamatcsökkentéssel reagált a hétfőn bejelentett betétikamat-plafonra. Azok a lakossági ügyfelek, akik lekötött betéttel szeretnének érdemi hozamot elérni – és nem tízmilliókat helyeznének el –, változatlanul igen szűk palettáról válogathatnak. |
Ahhoz, hogy a bankok képesek legyenek magukhoz csábítani az ügyfeleket, kénytelenek az egyéves diszkontkincstárjegy hozamánál magasabb megtérülést felajánlani. A diszkontkincstárjegy hozama 13 százalék körül mozog.
Ez azt jelenti, hogy 13 és 18 százalék közötti kamatlábakkal tudnak dolgozni a kereskedelmi bankok
Egy kormányrendelet értelmében a betéti kamatok az intézményi befektetők és a 20 millió forint fölötti lakossági megtakarítók esetében nem nőhetik túl az ÁKK aktuális átlaghozamát a három hónapos futamidejű diszkontkincstárjegyeknél. Ez jelenleg 13 százalék alatt van.
Ahogy arról írtunk, a bankok a nagyobb nyereség érdekében igyekeztek 13 és 18 százalék között tartani a betéti kamatlábakat, hogy a kamatkülönbözeten nyerészkedhessenek. A kormányrendelet ezt számolja fel.
A kormányrendelet magyarázata, hogy az MNB legutóbbi kamatemelése után
a nagyobb ügyfelek aránytalanul magas kamatokhoz juthattak.
Eközben a bankok valószínűleg a szélesebb kamatmarzs miatt extraprofitot érhettek el.
