BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Így változhat az orvosi ügyeleti rendszer, a főszereplők a mentők lesznek

Bár a napokban sok információ napvilágot látott már arról, hogy jókora változások várhatók az egészségügyben 2023-ban, különösen a háziorvosi ügyeleti rendszerben, még mindig sok a nyitott kérdés, például a leendő ügyeleti telephelyeket illetően. Eddig egy dolog biztos: a példát a hajdú-bihari pilotprojekt szolgáltatja, amely a mentőszolgálat szerint sikeresen vizsgázott.

A hatályos törvényi szabályozás értelmében az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátásról a települési önkormányzatok kötelesek gondoskodni. Ez azonban számottevően átalakulhat jövőre, ténylegesen július 1-jétől, amikortól az önkormányzatok már nem köthetnek e feladatokra új megállapodást, a korábbiak pedig 2024. január 1-jétől hatályukat veszítik. (Cikkünk megjelenése után a parlament törvényalkotási bizottságán ülésén egyértelműsítették: az ügyeleti ellátás átalakításának végdátuma 2024. február 29., azt megelőzően fokozatos lesz a feladatelvállalás. Az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, mely területek – jellemzően vármegyék – esetében veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást.) A kormány törvénymódosítási javaslata vidéken csak a fogorvosi ügyeleti ellátást tartaná önkormányzati hatáskörben, Budapesten viszont a házi- és a gyermekorvosi ügyelet biztosítása továbbra is a helyhatóságok feladata maradna. A fő változás tehát a fővároson kívüli világot érinti.

Mentők
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Hol van az ügyelet?

Az önkormányzatok ügyeletszervező szerepét a tervek szerint az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) veszi majd át, mégpedig a Hajdú-Bihar megyében már másfél éve működő próbaprojektje alapján. A megfelelő színvonalú ügyeleti ellátásért aggódó egyik ellenzéki képviselőnek adott írásbeli válaszában a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Takács Péter ezzel kapcsolatban azt közölte: a hajdú-bihari projekt alapelve az egységes betegútszervezés, az egyenlő hozzáférés és elérhetőség.
Rétvári Bence kifejtette, hogy a pilotprogram tapasztalatai alapján két „zóna” lesz kialakítva: 

este tíz óráig minden járásközpontban biztosított lesz az orvosi jelenlét, este tíz óra után pedig a mentési feladatot az OMSZ fogja szervezni és ellátni. 

„Ezt az idősávot a sürgősségi-mentési tevékenységgel és infrastruktúrával összhangban kell megszervezni, így az ügyeleti pontok mellett figyelembe kell venni a mentési pontokat, a mentőállomásokat és a kórházak sürgősségi osztályait is. Ezek együttes száma meghaladja a háromszázat” – tette hozzá az államtitkár, megjegyezve, hogy az ügyeletben érintett telephelyek meghatározása csak a törvényjavaslat elfogadása után történhet meg.
A konkrét helyek meghatározására tehát még várni kell, az ügyeleti rendszer új időbeli struktúrája viszont már ismert, az egészségügyi államtitkár a parlamentben ugyanis elmondta: a háziorvosi ügyelet délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lenne mindig azonos helyen. Este tíztől reggel nyolcig pedig – amikor túlnyomórészt komolyabb problémákkal fordulnak orvoshoz a betegek – országosan egységesen a mentőszolgálatra bíznák a feladatokat. Takács Péter azt is elárulta, hogy 

a változtatások nyomán nem egy ügyeleti szolgáltatónál, hanem az Országos Mentőszolgálatnál cseng majd ki a telefon, ahol egy képzett szakember a beteget az állapotának megfelelő ellátási szintre irányítja.

Hajdú-bihari tapasztalatok

Az elmúlt évben bebizonyosodott, hogy az Országos Mentőszolgálat egységes sürgősségi ügyeleti rendszere jól működik Hajdú-Bihar megyében – nyilatkozta a Világgazdaság megkeresésére Győrfi Pál. Az OMSZ kommunikációs és PR-vezetője hangsúlyozta, hogy ezt az értékelést a betegek visszajelzése, a szakmai elemzések és adatok is alátámasztják. 

Hajdú-Bihar megyében az elmúlt évben mintegy 30 ezer betegből több mint 25 ezret sikerült úgy ellátni a helyszínen, hogy további szakmai beavatkozásra nem is volt szükség, tehát a beteget nem kellett kórházba vinni, és nem kellett további ellátást felkeresnie.

A szakember szerint a betegek az egységes ügyeleti rendszerben gyorsabban kapják meg az állapotuknak megfelelő és szükséges ellátást – például mellkasi fájdalom esetén a mentésirányítás azonnal mentőt küld –, ugyanakkor a sürgősségi osztályok terhelése is csökken. 

A rendszer révén bővül a helyben elvégezhető vizsgálatok és ellátások köre, az egységes szakmai irányelvek alkalmazásával, a minőségbiztosítás bevezetésével nő a betegbiztonság 

– tette hozzá.
Győrfi Pál arra is kitért, hogy az egységes sürgősségi ügyeleti rendszerben a felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkező szakemberek nagy szerepet kapnak. A mentőtisztek és APN (kiterjesztett hatáskörű okleveles) ápolók a sürgősségi ellátás magas szakmai színvonalú szereplői, beavatkozási lehetőségük, kompetenciakörük széles, munkájukat orvosi és szakmai kontroll mellett, a megfelelő előírások szigorú betartásával, szakmai protokollok mentén végzik. A betegellátás során az orvosi konzultáció lehetősége – telekommunikáció, telemedicina alkalmazása – folyamatosan biztosított – közölte.

Más változások is várhatók jövőre az egészségügyben

Az ügyeleti rendszer átszervezése mellett több fontos változás is várható 2023-ban az alapellátásban. A törvényjavaslat értelmében az önkormányzatoktól elvonják a háziorvosi körzethatárok kijelölésének a jogát is, amely ezentúl az Országos Kórházi Főigazgatóságon létrejövő Nemzeti Praxiskezelőt illeti meg. „A gyakorlatban az történik, hogy betöltetlen vagy helyettesítéssel ellátott praxisok beolvadnak egy nagyobb körzetbe, amelyhez az alapellátás finanszírozása is alkalmazkodik” – mondta ezzel kapcsolatban Takács Péter az Országgyűlésben.
A védőnői ellátás szintén átkerül a települési önkormányzatoktól az állam feladatába 2023. július 1-jétől, a kormány indoklása szerint az egységes szakmai színvonalú ellátás érdekében.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.