A digitalizáció fontosságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a digitális gazdaságban dolgozók aránya mára már elérte az összes foglalkoztatott 17 százalékát idehaza. S mint arra a kormány Nemzeti Digitalizációs Stratégiája is rámutat: az infokommunikációs, azaz az IKT-szektor a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőre az autóipar után. A teljes kivitel 8,7 százalékát ez az ágazat adta 2019-ben, ami hasonló teljesítmény, mint a mezőgazdaság és az élelmiszergyártás együttvéve.
Mekkora lesz az 5G lefedettség Magyarországon?
A Miniszterelnöki Kabinetiroda által közzétett, nyolc évre szóló stratégia célja, hogy az európai államok rangsorában hazánk 2030-ra a legjobban teljesítő tíz ország közé lépjen előre a jelenlegi 22. helyről a digitális gazdasági és társadalmi fejlettséget tekintve.
A digitalizáció nemzetközi szinten is kitörési pont lehet a magyar gazdaság és társadalom számára
– hangsúlyozták.
Az infrastruktúrát tekintve az elképzelések alapján
2025-re a jelenlegi 18-ról 67 százalékra bővülhet az ország 5G lefedettsége,
amely jelenleg jórészt Budapestre és környékére, a Balaton térségére és néhány további megyeszékhelyre korlátozódik.
Emellett
- a járási székhelyeknek a nemzeti távközlési gerinchálózati végpontokkal való ellátottságát – ugyancsak 2025-ig – az eddigi másfélszeresére növelnék,
- 2030-ig a gigabites kapcsolatra képes hálózattal lefedett háztartások arányát 79-ről 95 százalékra emelnék,
- továbbá minden köznevelési és szakképzési intézmény számára biztosítanák a legalább 1 Gbps sávszélességű hálózati kapcsolatot.
Informatikai képzések, e-ügyintézés
Az infrastruktúra mellett bőven van még feladat a lakossági internethasználat fejlesztését illetően is, amely szintén deklarált célja a kabinetnek. A cél, hogy az évtized végére a digitális készséggel nem rendelkezők – azaz a 16–74 évesek körében az internetet nem használók – aránya a jelenlegi felére, 5 százalékra csökkenjen, azoké pedig, akik rendszeresen böngésznek a világhálón, 95 százalékra nőjön.
A kormány azt már korábban világossá tette, hogy
a felsőoktatásban kiemelt feladatnak tekinti az informatikusképzés erősítését,
s ez visszaköszön a digitalizációs stratégiában is, amely azt vállalja, hogy az informatikai felsőoktatási szakokon végzettek aránya az alapképzésben tíz év alatt megduplázódik, és így eléri a 10 százalékot.
Ugyanakkor nemcsak a lakossági, hanem a vállalati oldalon is erősítenék a digitalizációt, s ennek jegyében az online értékesítő vállalkozások arányát 16-ról 20 százalékra, a big data elemzést használó cégekét a mostani kétszeresére, 15 százalékra növelnék.
A terveknek része az állam további digitalizációja is, ami azt jelentené, hogy még több állampolgárt vonnának be az e-kormányzati szolgáltatások felhasználói közé.
Hatalmas növekedés várható a sávszélességigényekben
A stratégia azzal is számol, hogy a hálózatba kötött elektronikai eszközök bekapcsolása, a gépek és különböző szenzorok közötti kommunikáció elterjedése jelentősen meg fogja emelni a hálózatok kapacitásaival, megbízhatóságával szembeni elvárásokat a következő években. Sávszélességigény-növekedést generál például
- a felhőalapú alkalmazások további terjedése,
- az e-közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások kínálatának és használatának növekedése,
- hosszabb távon pedig a virtuális (VR) és kiterjesztett valóság (AR) alapú játékok és munkavégzés is.
