„A hosszú távú kihívások miatt új gazdaságstratégiai modellre van szükség” – jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 30. születésnapja alkalmából szervezett eseményen. A tárcavezető kiemelte: Európa elveszítette versenyképességét, ebben a helyzetben pedig Magyarországnak új stratégiát kell alkalmaznia.

NAGY Márton
Fotó: Soós Lajos / MTI

Példaként említette a tőkevonzás megtartását és növelését, a hazai ipar, a kis- és középvállalkozások fejlesztését, a megerősítését. Hozzátette, az autó- és akkumulátoripar mellett a tipikus hazai szektorokat, az élelmiszer- és gyógyszeripart is támogatni kell.

Nagy Márton elárulta, a kormány úgy döntött, hogy a ellen háborúba küldi a Magyar Fejlesztési Bankot és az EXIM-et, 100-100 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre, és létrehoz egy 1500 milliárd forint keretösszegű programot, ami a 2 százalékát jelenti, ezzel szeretné megvédeni a hitelpiacot.

Az új programokat forintban 5, devizában 3,5 százalékos maximális kamattal hirdetik meg legfeljebb nyolcéves futamidővel, a lehetőség elsősorban a közép- és nagyvállalatoknak szól majd, és nem csupán zöldberuházásokra, hanem a többi között kapacitásbővítésre is.

Nagy Márton hangsúlyozta, 2023 nehéz év lesz, több meghatározó európai gazdaságra recesszió vár, ám a magyar kormánynál a sikeres válságkezelés a recesszió elkerülését jelenti, jövőre 1-1,5 százalékos növekedéssel számol, azaz a pozitív tartományban marad. A miniszter hosszasan sorolta az intézkedéseket, köztük az energiaintenzív kkv-k támogatását és a gyármentő programot. Az inflációval kapcsolatban megismételte, teljesíthetőnek tartja, hogy 2023 decemberében egy számjegyűre csökkenjen, míg éves átlagban 15 százalékkal számol.

A Világgazdaság kérdésére a tárcavezető azt mondta, a benzin átlagára 635 forint, a dízel pedig 695 forint, míg a Molnál 641 és 699 forint az ár. Mivel ezek 480-ról emelkedtek meg a tegnapi döntés után, az 2-2,3 százalékkal emelkedhet, ami már a decemberi adatokban is megjelenik – ez viszont segíti, hogy jövőre valóban egy számjegyű legyen a mutató. Hangsúlyozta, az üzemanyag ára Magyarországon továbbra is az alsó harmadában van, azaz kedvezőnek tekinthető.

Nagy Márton a Magyar Nemzeti Bank elnökének, Matolcsy Györgynek a kritikáira úgy reagált, a jegybank független intézmény, elnöke pedig bármikor kritizálhatja a kormány döntéseit.

Azt kell nézni, mennyire van igaza

– mondta. Hozzátette, szerinte Varga Mihály pénzügyminiszter megfelelően reagált, hiszen azt írta, bizonyos részletekben igaza van Matolcsy Györgynek, de összességében a magyar gazdaság erős állapotban indul neki az újabb válságnak. Nagy Márton tiszteletben tartja az MNB elnökének szavait, ám továbbra is helyesnek tartja a kormány költségvetési politikáját.

Nem értek egyet abban, hogy az árstopok növelték az inflációt. Ilyen közgazdasági számítás nincs

– jelentette ki Nagy Márton, majd megismételte, tiszteletben tartja Matolcsy György véleményét.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy az MNB célja az infláció letörése, míg a kormányé a recesszió elkerülése – és természetesen az infláció csökkentése, ám úgy, hogy közben ne legyen a az áldozata.

Kérdés, van-e a jegybanknak olyan eszköze, amellyel úgy kezelhetné az inflációt, hogy közben a teljes komplexitást is figyelembe veszi – jegyezte meg a gazdaságfejlesztési miniszter. Szerinte a válasz erre az, hogy nincs, mert a jegybank csak azt tudja elérni, hogy minden piacon nőjenek a kamatok.

Kocsis Máté megerősítette a VG információit: a jegybank tényleg meg akarta hosszabbítani az elnök mandátumát

Megerősítette a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője a Világgazdaság információját. Kocsis Máté kérdésünkre azt közölte: a jegybank részéről több verzióban is felmerült az elnök – aki jelenleg Matolcsy György – mandátumának meghosszabbítása. A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja azonban nem akarta átírni a jegybank kedvéért az alkotmányos szabályokat.