A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban tavaly összegyűjtött, 3,27 millió tonna települési hulladék jelentős része – 74 százaléka –, 2,4 millió tonna továbbra is vegyes hulladék volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közleménye szerint.
A hulladék 10 százaléka volt bio- és zöld, 7 százaléka csomagolási, 5 százaléka lom, 1 százaléka üveghulladék, 3 százaléka pedig az egyéb kategóriába tartozott.
Harminc százalékot hasznosítottak
Az egy főre jutó települési hulladék 336,11 kilogrammot tett ki. Az e közszolgáltatás körébe tartozó hulladék 32 százalékát hasznosították újra, vagyis továbbra is jelentős hányadának, 60 százalékának lett a sorsa az ártalmatlanítás. A fennmaradó 8 százalék a hulladék jellegéből adódóan keletkező technológiai veszteségből, illetve az ideiglenes tárolásra került mennyiségekből tevődik össze. Egy évvel korábban kicsivel kevesebb települési hulladékot gyűjtöttek be a közszolgáltatás keretében, mint tavaly.
A hivatal értékelése szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatáshoz tartozó hulladék mennyisége a 2018-ig tartó emelkedés után 2019-től már csak minimális nő.
A munkát 27 hulladékgazdálkodási közszolgáltató mellett 78 közszolgáltatói alvállalkozó végezte, emellett további 80 létesítmény-üzemeltető működött közre a tevékenység ellátásában.
A hulladék már nyersanyag
A közlemény felidézi, hogy tavaly módosult a hazai hulladéktörvény, amely új formájában a hulladékot nyersanyagként kezeli. Ennek jegyében a gyártókat arra ösztönzi, hogy már a gyártás elején szorítsák vissza a hulladékok keletkezését, illetve ahol lehetséges, ott minél nagyobb arányban használják alapanyagként. A szabályozás 2024-től kötelezően visszaválthatóvá teszi az üvegeket, a műanyag palackokat és a fém italosdobozokat.
