Várható volt, hogy szükség lesz egy nagyobb devizakötvény-kibocsátásra, mivel az energiaárak drasztikus emelkedése jócskán megnövelte a devizaigényt, az uniós források pedig késnek. Emiatt a Magyar Nemzeti Bank a devizatartalékból fedezi az energiaimport devizaigényét, ezt kell visszatölteni a kibocsátásból – mondta a Világgazdaságnak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, miután az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a jövő évi finanszírozási tervében az eddigi 25 százalékról 30 százalékra emelte a devizaadósság arányát az államadósságon belül.
A szakember hangsúlyozta: az 5 százalékpontos devizaarány-növekedés még nem okoz nagyobb problémát, de természetesen érzékenyebbé teszi az államadósságot a forint árfolyamváltozásaira.
Korábban éveken keresztül 20 százalék közelében mozgott ez az arány, amelyet tavaly már 25 százalékra emelt az ÁKK. Szerencsére még mindig messze vagyunk a korábbi 50 százalék fölötti szintektől, ami kifejezetten sérülékennyé tette az adósságfinanszírozásunkat.
Jelenleg nem látok nagyobb problémákat. Amennyiben a devizakötvény-kibocsátás sikeres lesz, a felmerülő devizaigényt biztosítani lehet. A forintadósság refinanszírozható a lakossági állampapírok értékesítéséből. A hozamok alakulása szempontjából továbbra is az uniós források sorsa a legnagyobb kockázat, az első negyedév végére kiderülhet, hogy az Európai Bizottság által meghatározott mérföldköveket mennyire sikerül teljesíteni, így milyen nagyságrendben tudunk lehívni uniós forrásokat a következő években
– magyarázta a szakember, hozzátéve: a magyar 10 éves CDS-felár jelenleg 235 bázispont, ezzel szemben a cseh felár 61 bázispont, a lengyel 142 bázispont, a különbség szerinte reálisnak mondható az adósságkockázat szempontjából.
