Péntek reggel fél 9-kor teszi közzé a decemberi inflációs adatokat a Központi Statisztikai Hivatal – és természetesen a Világgazdaság –, amiből kiderülhet, hogy mekkora hatása volt a benzinárstop hó eleji kivezetésének a fogyasztói árak emelkedésére. A szakértői becslések szerint 1,7 és 2 százalékpont között lehetett az a hatás, amelyet a piaci alapú árakhoz való visszatérés gyakorolhatott az év utolsó hónapjában.
Ennél magasabb áremelkedést utoljára 1996 februárjában mért KSH, tehát közel 27 éves csúcsot állíthat be a hazai árindex. Öröm az ürömben, hogy minden esély megvan arra, hogy az akkori 28,2 százalékos pénzromlást már nem érjük utol, elemzők ugyanis arra számítanak, hogy 26,5 százalékon tetőzik az infláció, amire kis szerencsével már ebben a hónapban sor kerülhet.
Gyors visszarendeződésre azonban senki ne számítson, ahogy arra se, hogy az előttünk álló időszakban a kereskedők árazási gyakorlata érdemben változna, ami mára teljességgel nyomonkövethetetlenné vált. A magas inflációban jó ideig benne lesz az üzemanyag-kereskedők dupla árrése, ami miatt már fordult a kocka, és megéri átmenni például Romániába tankolni. Az energiaárak csökkenésében és a forint erősödésében bízhatunk, bár az is igaz, hiába gyengült az euró a forinttal szemben október óta 10 százalékkal, ebből nem sokat éreznek a hazai fogyasztók.
Ettől függetlenül az év végére már csak a bázishatások miatt is visszatérhet 10 százalék alá az infláció, sőt olyan elemző is akad, aki nem zárja ki, hogy decemberben már 6 és 7 százalék között lesz a fogyasztói árindex.
