Ha az ember az elején nem veti meg a sarkát, és nem fogalmazza meg, mi a saját érdeke, akkor belesodródik a háborúba – kezdte az interjút Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában. A kormányfő emlékeztetett, hogy a háború kezdete egybeesett a magyar választásokkal, ez leegyszerűsítete a képletet.
Ha a baloldal került volna a hatalomra, mi is nyakig állnánk a háborúban
– mondta, hozzátéve: ehelyett a magyarok a békét választották. Ez szerinte egy olyan háború, amelyet lokalizálni kellene, Magyarország pedig nem fog belesodródni a háborúba, ez a veszély „minket nem fenyeget” – mondta.
A kormányfő szerint nevetséges kérdés, hogy ki áll háborúban – utalt a német külügyminiszter kijelentésére –, ugyanis aki fegyvereket szállít, az már benne van a háborúban, és csak a másik féltől függ, hogy kit tekint hadviselő félnek.
Ütnek, vernek, rúgnak, harapnak
– fogalmazott a miniszterelnök, mindent elkövetnek egyesek, hogy Magyarország belesodródjon ebbe a háborúba, ugyanakkor a kormány világossá tette az álláspontját, ezért akarunk békét és tűzszünetet.
Szerinte az emberi elemi erkölcsi érzék is azt követeli, hogy legyen egy tűzszünet, és kezdődjenek el a tárgyalások.
A nemzeti konzultációról elmondta, ez egy hungarikum, amit nem csinálnak máshol. Szerinte a 2010-es helyzet egy másfajta politikára kényszerített minket, amikor az ország térdre esett, „térdre, imára állapotban volt Magyarország” tette hozzá. A kérdés az volt, hogy milyen módszerrel lehet fenntartani a támogatást, ezért kulcskérdés volt, hogy az új kormány maga mögött tudja a többség támogatását, ehhez módszereket kellett találni. Eközben szükség volt egy új alkotmányra is, egy történelmi hiányosságot is pótolni kellett, ezért is találták ki a nemzeti konzultációt.
Ez a választások után a demokrácia élő formáját testesíti meg
– mondta a nemzeti konzultációról a kormányfő, aki szerint a legutóbb visszaküldött 1,4 millió válasz elegendő, hogy értse a kormány, hogy mit akarnak a magyarok. Ebből az derül ki, hogy a szankciók az oroszokat nem kényszerítik térdre, az ukránokon nem segítenek, mondta. A németek készítettek egy felmérést, amelyből az derül ki, hogy 2023-ban 175 milliárd euró veszteséget fognak elszenvedni, azaz Németország elveszít egy teljes Magyararországnyi GDP-t.
Ezek alapján készítettek egy felmérést Magyarország esetében is, összesen 3764 milliárd forint veszteség éri idén hazánkat a háború és a szankciók miatt.
A miniszterelnök a szankciók megszavazásáról elmondta, hogy ahol az elemi magyar érdek nem sérül, ott nem akadályozzák meg. „Amit a magyar politikáról mondanak, az nem oszt, nem szoroz” – mondta arról, hogy mit gondolnak Brüsszelben a nemzeti konzultációról.
A magyar álláspont világos, Brüsszelben hallják meg az emberek hangját – fogalmazott a kormányfő, aki szerint Nyugat-Európában nincs tere az emberek hangjának. Ott ha a hivatalos háborúpárti állásponttal szembehelyezkedik valaki, azt megpróbálják negligálni. Ráadásul a média is globális és liberális, amit az mellőz, az nincs. Ezzel szemben Magyarországon sokkal sokszínűbb a közvélemény és a médiaszabadság a kormányfő szerint.
Nemcsak dollárbaloldal, hanem dollármédia is van a miniszterelnök szerint. A baloldal ugyanis folyamatosan olyan álláspontot képvisel, amely rossz Magyarországnak, legyen szó genderkérdésről vagy a háborúról. „De miért csinálják ezt? Erre most megkaptuk a választ, azért mert fizetik őket” – mondta. Hangsúlyozta, hogy ideje ezzel szembesülni, nem árt a baloldali szavazóknak és a jobboldalnak sem, hogy ezt belássa. A miniszterelnök bízik abban, hogy kiderül majd a vizsgálat végén, hogy ki adta a pénz, szerinte a végén Soros György neve is ott lesz majd.
Tavaly jócskán megemelkedett a visszaadták a 13. havi nyugdíjat, visszaadták az adójukat a családosoknak, de a napi realitás nem ez, hanem a bolt valósága a kormányfő szerint. Szerinte ha nem kaptak volna ennyi pénzt az emberek, akkor „hogy tudták volna túlélni ezt az időszakot”, ezért helyes volt adni.
– mondta Orbán Viktor, úgy számol, hogy az inflációs láz februárban–márciusban csökkenni kezd, 2023 végére pedig egy számjegyű lesz. „Ez egy küzdelem, az infláció ellen tenni kell, a jegybank és a kormány igyekszik összeahangolni a lépéseket.”
Jelezte, hogy február 5. fontos dátum, a dízelre vonatkozó szankciók ekkor lépnek életbe, Magyarország azonban mentességet harcolt ki. A nukleáris energiára vonatkozó szankciókat Magyarország nem fogja megszavazni, „ki van zárva”, hangsúlyozta a miniszterelnök az interjú végén.