Szokás szerint éjfél után jelenti be az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke, hogy minden országgyűlési képviselő és nemzetiségi szószóló határidőre leadta-e a 2022-es évre szóló vagyonnyilatkozatát.
Ezzel rend szerint nem szokott probléma lenni, így várhatóan az összesen 198 honatya és 12 nemzetiségi szószóló eleget tesz a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a január 31-i határidőig. Ők nem csak a saját, hanem
a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársuknak, illetve gyermekeiknek a vagyonnyilatkozatát is elkészítették.
A vonatkozó jogszabály értelmében az országgyűlési képviselők, a nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószólók saját vagyonnyilatkozata nyilvános, a családtagoké azonban nem. Előbbiek február 1-től megtekinthetők az Országgyűlés honlapján a képviselő, illetve a szószóló neve alatt.
A törvények szerint további számos állami tisztségviselőt is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terhel, amelynek az érintettek szintén meg szoktak felelni. Így az
- Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei,
- a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és elnökhelyettesei, a versenytanács tagjai,
- a Költségvetési Tanács elnöke, a Közbeszerzési Hatóság Tanácsának elnöke és tagjai,
- a legfőbb ügyész és helyettesei,
- a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, a Monetáris Tanács tagjai, valamint a felügyelő bizottság tagjai,
- illetve a médiatanács elnöke és tagjai is
bevallják a vagyoni helyzetüket a 2022-es év után. A dokumentumok ugyancsak nyilvánosak, ezek szintén február 1-től tekinthetők meg az Országgyűlés honlapján a tisztségviselő neve alatt. A családtagjaikét ugyancsak zártként kezelik.
Fontos kitétel, hogy a friss bevallásoknak ezúttal a megelőző év november 30-i vagyoni állapotokat kell tükrözniük.
Ez a beálló szabályváltozásoknak köszönhető. Vagyis most éjfél után a 2022-es év 1-11. hónapjának helyzetét ismerheti meg a nyilvánosság az állami vezetők és a képviselők esetében.
Felesleges körök
Az idei bevallás abból a szempontból kuriózum, hogy olyan szisztéma szerint zajlik, amit az EU először lecseréltetett a brüsszelire, aztán mégis inkább belátta, hogy jobb a magyar. A történet még júniusban kezdődött, amikor a kormánypártok, hogy elejét vegyék az EU-s kritikáknak jelezték, hogy készek az Európai Parlament (EP) vagyonnyilatkozati rendszerét bevezetni a magyar parlamentre nézve. Az EP-s gyakorlat lényegében megegyezik a német szabályokkal. Az Országgyűlés júliusban szavazott is a módosításról. Az új előírásoknak megfelelő nyilatkozatokat még augusztusban be kellett nyújtaniuk a honatyáknak és a honanyáknak.
Csakhogy nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi érvényben lévő magyar vagyonnyilatkozati kötelezettségek – annak ellenére, hogy sok kritika érte őket – a közhiedelemmel ellentétben kifejezetten szigorúak voltak európai viszonylatban.
Az EP-s szisztéma szerint ugyanis a nyilatkozónak nem kell számot adnia sem az ingóságairól, sem a tulajdonában lévő ingatlanokról, illetve megtakarításairól, de például a közeli hozzátartozójának jövedelméről sem. Ehelyett öt jövedelmi kategóriát állít fel, amelyekben a pontos összeget sem kell feltüntetni, mindössze egy "-tól -ig" sávot kell bejelölni. Ez látványos visszalépés volt a korábbi gyakorlathoz képest, de nem volt mit tenni, mert úgy tűnt, a változás javíthat a kabinet és Brüsszel viszonyán.
Azonban a kormány és az Európai Bizottság között – a jogállamiságról és ezen keresztül az uniós pénzek folyósításáról – zajló tárgyalásokon Brüsszel később mégis kérte a vagyonnyilatkozati szisztéma újbóli módosítását. Ennek eredményeként a kabinet egy olyan javaslatot terjesztett a parlament, amely – a kormányzati interpretáció szerint – egyes pontokon vegyíti a korábbi magyar és az európai rendszer elemeit.
Persze volt olyan kormánypárti politikus, aki ennél erőteljesebben fogalmazott, Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő például úgy értékelte a történteket a Facebook-oldalán, hogy
Brüsszel szerint a korábbi magyar vagyonnyilatkozati rendszer a jobb, és az európai szabályok rosszak.
Bárhogy is, tavaly október végén a 139 igen szavazattal, 22 nem ellenében, 16 tartózkodás mellett elfogadott törvénymódosítás után a képviselőknek és családtagjaiknak a következő információkat kell évente közreadniuk:
- mezőgazdasági és egyéb ingatlanok adatai,
- nagy értékű ingóságok, köztük járművek, műalkotások, megtakarítások, befektetések, készpénz és bankszámlán tartott pénz,
- tartozások,
- jövedelmek – a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoktól kapott is,
- gazdasági érdekeltségek.
A nyilatkozat tevőnek arról is számot kell adnia, hogy bármely gazdasági társaságban van-e olyan érdekeltsége, amely befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre, illetve olyan tulajdoni érdekeltsége, amely meghatározó befolyást biztosít számára a gazdasági társaság ügyeiben.
Lényeges fejlemény még, hogy a kormány felruházta az ősszel megalakult Integritás Hatóságot, hogy 2023. március 31-től ellenőrizheti a vagyonnyilatkozatok tartalmát. Ha eközben valótlanságot fedez fel, vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezhet.
