Az MNB a vártnak megfelelően nem változtatott az alapkamaton, és év végéig nem is nagyon érdemes ilyen lépéssel számolni – értékelte a hét legfontosabb makrogazdasági eseményét Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
Az irányadó 18 százalékos egynapos csökkentéséről Virág Barnabás nyilatkozatáig azt gondolták az elemzők, hogy akár már márciusban vagy áprilisban elkezdődhet, most azonban úgy tűnik, ez későbbre tolódhat. Erre utal az is, hogy a banki kötelező tartalékolás átalakítása további enyhe monetáris szigorítást jelent – fűzte hozzá Kiss Péter.
és az utóbbi hetek fejlett piaci mozgásaiból látható, hogy a befektetők elég hektikusan reagálnak a pénzügyi kondíciók lazulására, amikor még nem egyértelműen csökkenő az inflációs trend.
A tartósan magasan ragadt nominális bérnövekedés (noha a legutóbbi számok alapján reálértelemben már csökkenést látunk) megnehezítheti az inflációs cél gyors elérését, és az ársapkák kivezetése szintén kockázat az infláció szempontjából, hiszen ezeknél a bázis a mai értékekhez képest alacsony.
De az addicionális kamatfelár csökkentése mellett is szólnak érvek
– véli Kiss Péter. Az előző negyedéves GDP-adatok után látható, hogy érdemben lassult a gazdaság, emellett immár hónapok óta tapasztalható a kiskereskedelmi élelmiszer-forgalom visszaesése, ami a reáljövedelem csökkenésével együtt a lakossági keresleten keresztül mérsékli az árnyomást. A visszaeső hitelezés mellett a csökkenő pénzkínálat-bővülés is az infláció jövőbeni gyengülésének irányába hat.
A forint tavaly év vége óta érdemben tudott erősödni a fejlett piaci devizákkal szemben, és még a február eleje óta tartó dollárerősödésben is tartani tudta magát. Ez az importtermékek árának csökkenésén mérséklőleg hathat az árakra, és a befektetői bizalom visszatérését is mutatja. Ez utóbbi kiemelten fontos tényező a jegybanki hitelesség szempontjából, különösen az irányadó kamat várható mérséklése előtt.
A fentieket összegezve is úgy látják az Amundinál: egyre valószínűbb, hogy a tavasszal óvatos, fokozatos lépésekkel elkezdődhet az egynapos betéti kamat mérséklése. Ha a külső és a belső folyamatok is lehetővé teszik, és a jegybanknak sikerül levezényelnie ezt a műveletet, az év végén 11,50 százalékra csökkenhet az irányadó kamat.
Kicsi változás a kommunikációban
Az Equilor szakértői azt emelték ki, hogy a kamatdöntő ülést követően megjelent közlemény utolsó bekezdésében volt egy kisebb, de fontos változás. Míg korábban úgy fogalmaztak, hogy „az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulásaira fókuszál, és az október közepén bevezetett eszközeinek jelenlegi kondícióit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig tartja fenn. A szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.”
A keddi közleményben viszont az szerepel, hogy „az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését”. Majd hozzátették: „Az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet trendszerű folyamataira fókuszál, ezért az október közepén bevezetett egynapos eszközök kondícióinak alakítása során a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett javulásának tartósságát veszi figyelembe.”
A közleményből tehát kiolvasható, hogy a jegybank némileg elmozdult a januári szigorú hangvételtől, a kommunikációban már elválasztották az alapkamatot és az egynapos betéti tender kamatszintjét, de továbbra is óvatosan fogalmaznak – magyarázták az Equilor elemzői.
Az év végére 9 százalékra mérséklődhet az alapkamat
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője pedig arra számít, hogy az idei év közepére az egynapos betéti eszköz kamata az alapkamat szintjére csökkenhet, majd pedig kivezetik. Az egyre erőteljesebb bázishatások és a nyersanyag-, termény-, energiaárak, szállítási költségek csökkenése miatt az idei év elejétől fordulhat az infláció, míg az energiaárak mérséklődése, az energiapiaci alkalmazkodás, a belső kereslet csökkenése miatt fékeződő valamint az új exportkapacitások nyomán tovább élénkülő hatására érdemben javulhat a külső egyensúly. Az alapkamat csökkentésére az év közepétől lehet számítani, ami az infláció mérséklődésének gyorsulásával nagyobb mértékű is lehet az utolsó negyedévben, így
az év végére 9 százalékra csökkenhet az alapkamat.
