Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a monetáris tanács mai kamatdöntő ülését követően tart online háttérbeszélgetést. A jegybank az elemzői várakozásoknak megfelelően nem nyúlt a kamatokhoz, viszont a mai tájékoztató abból a szempontból izgalmasnak ígérkezik, hogy a februári inflációs adatokban már látszódnia kell a fordulat jeleinek.
Továbbra is a legfőbb ellenség az infláció
Az év végi kamatvárakozásokról azt mondta, hogy mély értékelésbe nem szeretne belemenni. A rövid távú kamatkondíciók kapcsán úgy fogalmazott, hogy minden véleményt figyelemmel követnek, de a legfőbb ellenség továbbra is a magas infláció, ahogy a miniszterelnök is jelezte. Szerinte a magas infláció elakasztja a gazdasági növekedést és eltorlaszolja a felzárkózás útját, ezért minél gyorsabban le kell törni.
A kamatvárakozások megváltozásának hatása minden régiós ország hozamában visszaköszönt
Az állampapírpiac elmúlt időszakban mutatt problémáiról elmondta, különbséget kell tenni a rövid és a hosszú oldal között. A fejlett piacokon egy ideje a hosszú oldalon emelkednek a kamatok, miután a Fed magasabb kamatokat tervez, ezt tükrözik a hozamok, szerinte a magyar hozamok együtt mozogtak a régiós hozamokkal.
Jelezte, hogy kamatvárakozások megváltozásának hatása minden régiós országban megjelent, nem kizárólag Magyarországon.
Szerinte egy ideiglenes hónap volt február, egy magasabb inflációs környezetből megyünk át egy olyan környezetbe, ahol a dezinflációs hatások érvényesülnek, ehhez a helyzethez mindenki megpróbál alkalmazkodni.
Az év második felében lehet élénkebb a gazdasági növekedés
2023-ban kettősség lesz a gazdasági növekedés szerkezetében és idejében. Az év elején egy lassuló konjunktúra várható a belső kereslet lanyhasága miatt, az év második felében indulhat el egy élénkébb növekedés. Ami jó hír, hogy a gazdaság exportoldala stabil növekedésre képes, ezen keresztül a folyó fizetési mérleg hiánya is csökkenhet.
Az uniós források megérkezésén is sok múlik
Tetőzött az infláció januárban, platózás várható
Jó eséllyel az infláció januárban tetőzőtt – mondta újságírói kérdésre Virág Barnabás, hozzátéve, hogy egy rövid platózás várható a következő hónapokban, az érdemi mérséklődés év végén jöhet. De nemcsak erre, hanem az infláció szerkezetére is figyelnie kell az MNB-nek, kérdés, hogy megmaradnak-e a tartós inflációs hatások.
Továbbra is bőséges likviditás áll a bankrendszer rendelkezésére
A kötelező tartalékráta emeléséről elmondta, hogy 2000 helyett 4000 milliárd forint került tartós lekötésre a tartalékszámlán. A tartalékszámla kamatozásának sávos alakításáról döntött ma az MNB. Hangsúlyozta, hogy a likviditás megfelelő kezelése továbbra is prioritása a jegybanknak.
Jelezte, hogy a megemelt kötelező tartalékráta mellett bőséges likviditás áll a bankrendszer rendelkezésére.
Stabilizálta az MNB a pénzügyi piacainkat
Virág Barnabás szerint az MNB lépései sikeresen stabilizálták a pénzügyi piacokat, a korábbiaknál biztonságosabb működés jellemezte őket. Megjegyezte, vannak alternatív értelmezések, hogy milyen egyéb tényezők járultak hozzá ehhez a folyamathoz, ám szerinte ezek az MNB döntéseiből fakadnak.
Óvatosságra van szükség továbbra is
Virág Barnabás szerint javultak a világgazdaság növekedési kilátásai az elmúlt hónapokban. Az inflációs fordulat a külpiacokon is tetten érhetők, viszont a dezinflációs hatások nem olyan erőteljesek, mint amire korábban számítani lehetett. Ezért szerinte itthon is az óvatosság a legfontosabb.
Jelentősen javult a folyó fizetési mérleg
Számottevően mérséklődött a folyó fizetési mérleg hiánya decemberben, ami a külkereskedelmi termékforgalom-egyenleg nagymértékű javulásának köszönhető. Arra is felhívta a figyelmet, hogy november–december tájékán egyedi hatások is megjelentek az adatokban, tehát a trendszerűségről korai beszélni.
Tovább lassult a gazdaság az év elején
Az év elején tovább lassult a magyar gazdaság, ez leginkább a belső keresletet érinthette. Egyre óvatosabbá válnak a fogyasztók, mindez arra mutat, hogy a szűkülő piacon mind effektívebb lesz annak hatása, hogy mekkora áremeléseket hajtanak végre a vállalatok.
A foglalkoztatás továbbra is magas, a hazai munakerőpiac rendkívül ellenálló a jegybank alelnöke szerint. Közben emelkedik azon munkavállalók aránya, akik munkahelyet váltanak, ez segítheti a munakerőpiac allokációs hatékonyságának javulását.
Nagyobb év eleji átárazások a szolgáltatások esetében, megállt az élelmiszer-infláció gyorsulása
Virág Barnabás a részletekre rátérve megismételte, hogy az infláció szerkezete átalakulóban van. A szolgáltatások esetében nagyobb év eleji átárazás figyelhető meg.
Az élelmiszer-infláció gyorsulása megállt, összességében idén arra számítanak, hogy a tetőzés több hónapos folyamat lehet.
A februári adat érdemi elmozdulást nem fog mutatni, viszont az év második felében a bázishatások húzhatják lejjebb a dinamikát.
Az alapkamat megváltoztatása nincs napirenden
Az alapkamat megváltoztatása nincs napirenden – mondta az MNB alelnöke, továbbra is kitartanak amellett, hogy trendszerű javulásra van szükség az adatokban.
Stabilizálta a pénzpiacokat az MNB
Továbbra is stabil a munkaerőpiac, javul a külkereskedelmi mérleg
A reálgazdasági teljesítményről elmondta, tavaly 4,6 százalékkal növekedett a gazdaság, viszont lassult a második fél évben. A munkaerőpiac továbbra is stabil, a külkereskedelmi mérleg is javult.
Tetőzik az infláció
Az infláció tetőzik, szerkezete azonban átalakulóban van – kezdte a tájékoztatást Virág Barnabás, az MNB alelnöke, aki szerint januárban is magas havi átárazás volt megfigyelhető. Az élelmiszer-infláció gyorsulása megállt, viszont a piaci szolgáltatások drágulása a szokásosnál nagyobb volt.
