A várakozásoknak megfelelően nem nyúlt sem az alapkamathoz, sem az irányadó rátához a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai kamatdöntő ülésén, az előbbit változatlanul 13 százalékon, míg az utóbbit 18 százalékon hagyta. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők előzetesen ezzel a forgatókönyvvel számoltak, miután szerintük továbbra is túl sok a bizonytalanság, és túl nagy kockázatot vállalna a jegybank a kamatok csökkentésével.
A monetáris tanács legutóbbi, januári ülésén Virág Barnabás MNB-alelnök is arról beszélt, hogy már láthatók a fordulat jelei, azonban nem elég egy-két hónap pozitív elmozdulása, tartós, trendszerű javulásra van szükség. Hiába erősödött október óta már mintegy 13 százalékot a forint, és javult a külkereskedelmi mérleg decemberben, az tetőzését még nem láttuk, a legkorábban a március 8-án megjelenő februári adatokban mutatkozhat meg az áremelkedések ütemének lassulása. Emiatt vélik úgy az elemzők, hogy kockázatos lenne, ha most kezdene kamatcsökkentési ciklusba az MNB, azzal ugyanis nagyon gyorsan elronthatná a piaci stabilitást.
Biztosan nőni fog a nyomás a jegybankon a következő hónapokban, a kamatcsökkentési ciklus megkezdése érdekében.
Ennek első jele lehet, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a mai Indexen megjelent interjújában is odaszúrt egyet az MNB-nek, többek között felróva: szerinte azzal, hogy tavaly szeptemberben, amikor minden előzetes jelzés nélkül leállt a kamatemeléssel, vagy most január végén, amikor a piac már kamatcsökkentést várt, és fenntartotta a 18 százalékos irányadó kamatot, a jegybank negatív meglepetést okozott a piacnak. Hozzátette, hogy a várakozások menedzselését is elmulasztotta. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az MNB mihamarabb elkezdi a kamatcsökkentést, és végül nem a túlzott óvatosság győz.
Egyelőre ennek vajmi kevés esélye mutatkozik, az MNB által kommunikált „tartós, trendszerű javulás” alapján, a fentebb említett okok miatt április előtt szinte kizárható a monetáris lazítás elindítása, sőt, elemzők inkább a májusi időpontot tartják reálisnak. Ezzel a két kamatszint jó eséllyel augsztus végén, szeptember elején zárhat össze, és csak ezt követően kezdhet bele a jegybank a 13 százalékos alapkamat faragásába.
Az MNB legutóbb szeptember 27-én emelt alapkamatot, akkor 125 bázispontos szigorítást hajtott végre az augusztusi 100 bázispontos emelés után. Októberben pedig a pénzpiaci turbulenciák miatt megemelte a rendszeresen megtartott egynapos jegybanki tenderek kamatát, 18 százalékra; a heti helyett azóta naponta szervezett betéti tenderek kamatát a piac irányadónak tekinti.
A mai döntés hátteréről 15 órátol tart háttérbeszélgetést Virág Barnabás, az MNB alelnöke, az eseményt élőben közvetítjük.
