A hazai éttermek, kocsmák és egyéb vendéglátóipari egységek – azaz a horeca szektor – italbeszerzési rendszerét elemezte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amely friss közleménye szerint most lezárta ágazati vizsgálatát, és több javaslattal is élt az ágazat szereplői számára. Mindezek mellett jogszabályi könnyítést javasolt a nehéz helyzetben lévő vállalkozások érdekében.
Fotó: Dex Images
Az értéklánc valamennyi szintjén részletesen feltárta az italbeszerzésekhez kapcsolódó üzleti gyakorlatokat a elemzése szerint alacsony fogyasztói árakat eredményezhet az a széles körben elterjedt piaci gyakorlat, amikor a nagy italforgalmazók támogatásokban (eszközökben, berendezésekben és anyagi kedvezményekben) részesítik a velük szerződő vendéglátóhelyeket.
A fogyasztói előnyök realizálásához azonban szükséges, hogy a kedvezményekért cserébe lefektetett kötelezettségek ne gátolják a piaci versenyt – hangsúlyozza a versenyhatóság, amely az ideális felek közötti egyensúlyi helyzet megteremtését javaslatokkal segíti a jelentésében.
Figyelembe kell venni, hogy a koronavírus-járvány okozta lezárások, majd az energiaárak 2021 végétől tapasztalt jelentős növekedése, illetve az orosz–ukrán háborúhoz köthető gazdasági visszaesés miatt a horeca szektor jókora veszteségeket szenvedett és szenved el, jelenleg is mélyülőben van az iparágat érintő válság. Ilyen körülmények között a hazai vendéglátóhelyek helyzetét tovább ronthatja minden olyan kötelezettség, amely költségnövekedést okozhat számukra – szögezi le a jelentéstervezet.
A fentiek alapján, a fogyasztói preferenciák tükrében a hazai horeca egységek megsegítése és a köztük zajló verseny fenntartása érdekében
a GVH egyrészt javasolja a jogalkotónak, hogy legalább átmeneti jelleggel függessze fel a kereskedelmi törvény vonatkozó bekezdésének alkalmazását, a vendéglátóhelyek italkínálatának kötelező bővítését.
Azokon a vendéglátóhelyeken, ahol markánsan megjelenik a fogyasztói igény a szélesebb kínálatra és a különleges, kisüzemi termékekre, ott ezek a termékek kötelezés nélkül is felkerülnek az itallapra, máshol viszont számottevő költségnövelő tényező az igényeltnél nagyobb italválaszték folyamatos biztosítása.
A GVH javasolja a piaci szereplőknek azt is, hogy italbeszerzési megállapodásaik kialakítása során különösen ügyeljenek a nagykereskedők és a vendéglátóhelyek árazási szabadságának biztosítására. Eszerint el kell kerülni az olyan szerződési konstrukciókat, amelyek ténylegesen ahhoz vezethetnek, hogy az adott italkategórián belül egy vendéglátóhely összes beszerzését lekössék.
Fontos, hogy a vendéglátóhelyek az italbeszerzési megállapodások lejártával tudatosan döntsenek az új italforgalmazó partnerük kiválasztásáról.
Az ágazati vizsgálat során elvégzett fogyasztói piackutatás legfontosabb tanulsága, hogy a magyar fogyasztók alapvetően elégedettek a vendéglátóhelyek italkínálatával, és az a benyomásuk, hogy az elmúlt időszakban nőtt a választék az italtermékek piacán. A szénsavas üdítőitalokkal és a gyümölcslevekkel összefüggésben viszont sokan nyilatkoztak úgy, hogy örülnének, ha bővebb termékpalettából választhatnának – jelezte a GVH.
A kisüzemi sörökhöz hasonlóan a versenyhatóság álláspontja szerint indokolt lehet más italkategóriákban is adócsökkentéssel vagy más támogatási rendszer kidolgozásával segíteni a kisebb, kézműves (főként hazai) piaci szereplőket.
Az érintett piac szereplőinek 30 nap áll rendelkezésükre, hogy észrevételt fűzzenek a vizsgálat jelentéstervezetéhez.
