A kormányzat minden eszközzel segíti, hogy idén is bővüljön a magyar gazdaság, minden jel szerint a hazai gazdaság elkerülheti a recessziót – hangzott el az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szerdai sajtótájékoztatóján, amelyen az alapítvány elemzői az aktuális gazdasági folyamatokról számoltak be. A kormány ennek érdekében indította el a gyármentő programját, illetve a különböző, hitelezést támogató projektjeit. A kormány azt várja, hogy idén 1,5 százalékkal nő a magyar az Oeconomus szakértői ennél kicsit szerényebb, 1 százalékos gazdasági bővülésre számítanak.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus vezető kutatója kiemelte: 2024-ben már 2,5 százalékos gazdasági növekedést érhet el hazánk. A folyamatot jelentősen támogatja, hogy Magyarország a beruházásokat nézve az éllovasai közé tartozik. Magyarországon a beruházások GDP-hez mért aránya majdnem 35 százalékot ér el, és számos nagyberuházás csak a követező években fordul termőre. A nemzetközi szervezetek – köztük az IMF, az OECD – is 0,8-1 százalékos gazdasági bővülést várnak Magyarországon, az Európai Bizottság a legpesszimistább, 0–1 százalékos gazdasági bővüléssel számol Magyarországon 2023-ban. Az eurózóna tagjai közül Lettországban és Litvániában várhatóan recesszióba csúszik át a gazdaság.
Az világjelenség, nem hungarikum, idehaza az infláció várhatóan 2023 első hónapjaiban éri el csúcsát, 25 százalékos egy évre visszatekintő ütemmel,
de idén decemberben várhatóan a 10 százalékos szint alá esik vissza.
2024-ben az éves átlagos infláció 7-8 százalékra mérséklődhet.
Ezt jelentősen támogathatja, hogy mind a monetáris, mind a fiskális politika fő céljai közé tartozik az infláció leszorítása. Az elmúlt év decemberében a kormány ugyan módosította a központi büdzsét, de a kabinet csak kismértékben emelte meg a hiánycélt, és továbbra is az államadósság GDP-hez mért szintjének mérséklésére törekszik. A magyar gazdaság válságálló, ezt bizonyítja, hogy az államadósságon belül továbbra is a forintadósság a döntő, mintegy 75 százalékos részt képvisel, szemben a mintegy 25 százalék körüli devizában nyilvántartott államadóssággal.
A forint erősödhet 2023-ban, az sem lehetetlen, hogy átlagos árfolyama idén az euróhoz képest 380 forint körüli szintre izmosodik.
Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Alapítvány szakmai igazgatója arról beszélt, hogy az elemzők várakozásaihoz képest mind az ukrán, mind az orosz gazdaságot kevésbé „ütötte” meg a két ország között dúló háború. Az ukrán GDP 2021-ben mintegy 200 milliárd dollár volt, tavaly ez 130 milliárd dollárra esett vissza, idén még kicsit nőhet is, 134 milliárd dollárt érhet el. Ukrajna együttes nettó pénzügyi-gazdasági támogatása tavaly 105 milliárd dollárra rúgott, idén már most elérte a 65 milliárd dollárt.
Az orosz gazdaság is a várakozásokhoz viszonyítva kevésbé esett vissza, az orosz olajszállítások nagy részét ugyanis Európa helyett Kínába, illetve Indiába vitték. Bendarzsevszkij Anton úgy vélte: bár nem tudni, mikor érhet véget az orosz–ukrán háború, de a háború intenzitása csökkenhet idén.
Bendarzsevszkij Anton rámutatott: a világ száz legnagyobb hadiipari cége közül 40 amerikai, 27 európai, 6 orosz és 24 ázsiai. Úgy ítélte meg: a fegyverkereskedelemből főleg az amerikai és az európai cégek profitálnak, szerzik a legjelentősebb bevételeket.
