A magyar kormány a béke pártján áll

A miniszterelnök viszontválaszával véget ért a napirend előtti felszólalások sora, a Világgazdaság lezárja a tudósítását. Köszönjük a figyelmet!

„Régóta gondolkodom, miért nem tudunk egy malomba őrülni, mikor annyira evidens a megoldás, de ma megértettem” – ezzel kezdte viszonválaszát Orbán Viktor. Emlékeztetett rá, hogy a Konzervatívak jelenlegi elnöke, Gyöngyösi Márton annak idején még a donbászi népszavazást is hitelesítette. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem lehet Ukrajnát úgy kezelni, mint Magyarországot, pedig az ellenzéki pártok ezt teszik. „Magyarország az első, az ukrán érdek nem előzheti ezt meg. Segítjük őket, szolidárisak vagyunk velük, de ez nem mehet tovább egy határon” – szögezte le. Van azonban egyetértés is a pártok között: nem akarnak orosz fenyegetés alatt élni, nem akarnak közös magyar–orosz határt. Ezért kell lennie egy szuverén Ukrajnának. Ha ebben egyetértenek, az már fontos tény. Hangsúlyozta, hogy a békéhez vezető út a tűzszünettel kezdődik, ez a dolgok természete. Ha ez megvan, kezdődhetnek a tárgyalások.

Az infláció kapcsán jelezte, hogy a cégeket érintő 10 intézkedés közül 6 a kkv-kat segíti. Ezért nem érti és komolytalannak tartja a Konzervatívok pártját, hogy a kormány nem segíti a kisebb vállalkozásokat. Szerinte az sem helyes, hogy az a párt, amely EU-s zászlót égetett, EU-pártiságot kér számon a kormányon. Az MSZP-nek csak annyit üzent, hogy iránytű nélkül sodródnak. A Momentumnak felhívta a figyelmét, hogy a magyar inflációs adat azért magas, mert rengeteg beruházást hajtunk végre, a top 3-ban vagyunk ezzel az EU-ban, ehhez pedig sok energia kell. Ez importot feltételez, ez okozza a magasabb inflációt. Ezen nincs miért meglepődni, de a cél, hogy az áremelkedést csökkentsék úgy, hogy a stratégiai célokat nem kell feladni. Tordai Bence figyelmét arra hívta fel, hogy miközben az EU-ban 3,6 százalékos volt a GDP-növekedés, addig Magyarországon 4,6. „Milyen recesszióról beszél?” – tette fel a kérdést. Azt is aláhúzta, hogy az atomenergia az EU szerint is semleges energia, és a szénhidrogéneket is elfogadja átmenetileg. Amikor minden zöldenergián alapul majd, akkor se lehet teljesen kikapcsolni a fosszilis forrásokat, mert az időjárás változása ezt követeli meg. Ezért a legdrágább a zöldenergia.

Az LMP véleményét nettó külföldiberuházás-ellenesnek tartja. Pedig a valóság az, hogy szükség van a külföldi tőkére, mert enélkül nem lehet felemelni a magyar életszínvonalat. „Az a kérdés, hová tereljük ezeket a beruházásokat. Nem a magyar realitás külföldi beruházások ellen beszélni. Képzelje el Győrt, Kecskemétet vagy Esztergomot. Gratulálok!” – fogalmazott. Idézett felméréseket arról, hogy Magyarország a komplexitását tekintve a világ első tíz országa között van.

A Mi Hazánktól azt kérte, vizsgálják felül, hogy nem támogatják a svédek és a finnek csatlakozását. Szerinte évtizedekig a NATO-n múlik még Magyarország biztonsága. A NATO nemzetstratégiai kérdés, pedig meglehetősen kritikus fülekkel hallgatja a csúcsokon a fejleményeket. Elő fog jönni az ukrán csatlakozás is, a további keleti bővítést tízezerszer kell meggondolni. De ez nem ugyanaz a kérdés, mint a finn és a svéd csatlakozás, mert az nem biztonsági kockázat. „A 2023-as év nem a szociális támogatások éve, azért harcolunk, hogy recesszió helyett növekedés legyen” – húzta alá annak kapcsán, hogy a Mi Hazánk kifogásolta a családtámogatások rendszerének szűkítését. Szerinte nem szűkítés történt, hanem szinten tartás. A szokásos kormányzattal szembeni elvárásokat szintre kell hozni a realitásokkal, de az a remény, hogy a 2024-es és 2025-ös év már a gyarapodásról fog szólni.

Nyomás alatt van a kormány és a kormánypártok, ezért kell, hogy a parlament határozatban rögzítse az álláspontját, mit gondol a háborúról – mondta a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté. Hangsúlyozta, hogy mindenki érdeke, hogy ne torkolljon atomháborúba az ukrán konfliktus, ezért az egyetlen helyes magatartás a béke iránti törekvés. Szerinte Gyurcsány Ferenc gerinctelenségét mutatja, hogy ő beszél szemforgatásról, miközben 2008-ban, miniszterelnöksége idején akkor utazott ki magánlátogatásra a feleségével Putyinhoz Moszkvába, mikor Oroszország háborús agressziót követett el Grúzia ellen. 

Nem a harckocsik, hanem a tárgyalások hozzák el a békét – ezt az álláspontot erősítette meg a KDNP részéről Simicskó István frakcióvezető. Szerinte az elhúzódó háború mindig a nagy országoknak kedvez, Oroszország éppen ezért bírni fogja a nyomást.

A Konzervatívok (ex-Jobbik) szólaltak fel először a miniszterelnöki értékelésre reagálva. Lukács László György frakcióvezető azt kérte, hogy a magyar kormány forduljon Európa felé, ahogy egykor Szent István is tette. Szerintük az árstopok intézkedése kommunista hagyaték, és csak áruhiányt okoz. 

Az MSZP-s Tóth Bertalan bejelentette, hogy ötpontos akciótervet indítanak el, viszont éppen azt követelte, hogy a kormány terjessze ki az árstopokat. 

A Momentum részéről Gelencsér Ferenc frakcióvezető arról beszélt, hogy a genderügy legfeljebb magánszemélyként lehetne fontos Orbán Viktornak, miniszterelnökként nem. 

A párbeszédes Tordai Bence szerint a kormányfő beszédéből úgy tűnhet, mintha minden rendben lenne, pedig Magyarország recesszióban van, és kitört a megélhetési válság, mert az infláció mértéke jóval meghaladja a béremelések mértékét. 

Az LMP részéről Kanász-Nagy Máté reflektált. Ő azt hiányolta, hogy a miniszterelnöki beszédben nem kerültek szóba az akkumulátorgyárak. Szerinte az újraiparosítás lényegében újragyarmatosítást jelent. 

Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője azt vetette fel, hogy miközben a magyar kormány békepárti, mégis megszavazná a finnek és a svédek csatlakozását a NATO-hoz, ez pedig mélyítheti a háborús konfliktust. A Mi Hazánk ezért ezt nem is fogja támogatni. Szerinte képmutató magatartás, hogy minden baj okát külső hatásnak állítja be a kormány, miközben minden sikert a magáénak vall. 

Orbán Viktor végezetül köszönetet mondott azoknak, akik részt vettek a törökországi földrengés mentési munkálataiban. Arról is beszélt, hogy továbbra is ki kell állni határon túli honfitársainkért, és fájdalmasnak nevezte, hogy még a háború idején is atrocitások érik a kárpátaljai magyarokat. „Egyszerre kell megküzdeni a háború és az infláció veszélyeivel, a migrációval, és ki kell állni határon túli honfitársainkért. Legyen béke, szabadság, és egyetértés” – zárta beszédét a miniszterelnök.

Négy év alatt megduplázódtak a pedofil esetek. Elvárják az oktatási vezetőktől, hogy minden ilyen esetnek legyen következménye. A genderpropagandát nem szabad viccként kezelni, ez komoly ügy, aláhúzza a felnőttek felelősségét. A magyarok véleménye egyértelmű: olyan sziget marad Magyarország, ahol biztonságban engedhetik el a gyerekeket a szülők.

Az Északi Áramlat felrobbantása terrorcselekmény volt, akárki is követte el. Ha az Északi Áramlatot felrobbantották, megtehetik a délivel is, ami a magyar energetikai rendszer ütőere. Szerbiával együtt Magyarország világossá tette, hogy ha ilyen történik, azt nem lehet könnyen megúszni.

A belföldi és a külföldi beruházások számára új iparpolitikát alkalmaznak, ehhez viszont több energia kell sürgősen. Gázturbinás üzemek jönnek, megtárgyalták a megújulók kérdését is. 

834 milliárd dollár 2022-ben az energia-óriáscégek profitja, miközben 2021-ben ez 500 milliárd volt. A 70 százalékos növekedés azért durva, mert ezek a cégek nem fejlesztésből váltak eredményesebbé, hanem pusztán a megemelkedett árakból – közölte Orbán Viktor. Az idén is elvonják itthon az extraprofit egy részét, innen finanszírozzák a védelmi intézkedések költségeit.

Összesen a családokat tíz intézkedéssel védi a kormány a drágulástól. Ide tartozik a vármegyebérlet és a tűzifaprogram is.

Egészen addig, amíg az inflációt nem tudják megtörni. Ez az élelmiszerárstopra és a kamatstopra is igaz, az utóbbi kiterjed a diákhitelekre is.

Húsz döntés született eddig az infláció ellen. Az első tíz a cégekre vonatkozott: 

• 220 milliárdot kaptak az energiaintenzív kkv-k, 
• meghirdették a Széchenyi-kártya programot, a gyérmentőprogramot, 
• 230 milliárdot fordítanak a nagyvállalatok energiafejlesztéseire, 
• 200 milliárdos programot indít az MFB és az Exim,
• exportnövelő programok finanszírozására indították el a Baross Gábor programot, 
• kiterjesztették a kamatstopot, 
• új nemzeti tőkeholdingot hoztak létre 1000 milliárdos alappal, 
• agrármoratóriumot hirdettek a hitelekre, 7500 cégnek 285 milliárd forint hitel után 16 hónapig nem kell fizetnie, 
• turisztikai programot is elindítottak, 
• emelték a munkába járás mértékét,
• elstartolt egy munkahely-támogatási program is.

Akinek nincs olaja, földgáza, és importálja az energiát, azt különösen megkínozzák a szankciók. Ezért magasabb az infláció Magyarországon, aminek a letörése több időt vesz igénybe.

Kína béketervét fontosnak tartjuk és támogatjuk – jelentette be a kormányfő. A magyar kormány nem változtat a korábbi álláspontján, határozatban fogják rögzíteni, hogy Magyarország békepárti, és ki akar maradni a háborúból. Erre szükség van, mert nap mint nap óriási a nyomás azért, hogy Magyarország csatlakozzon a háborús országokhoz.

Ebben a háborúban nem győzhet senki, csak a veszteségek nőnek. Mióta ez a háború tart, infláció söpör végig a világon és válság fenyeget. Ha ez a háború folytatódik, egyre többen fognak meghalni, a gazdasági összeomlás fenyegetése állandósul, és senki nem érezheti magát biztonságban. A háború könnyen világméretűvé terebélyesedhet – mondja Orbán Viktor.

Magyarország 4000 milliárd forinttal többet költött energiára 2022-ben, mint 2021-ben. „Ezt a pénzt Brüsszel vette ki a magyarok zsebéből” – fogalmazott a kormányfő.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke megerősítette a Telexnek, hogy Orbán Viktor beszéde nem marad el a parlamentben. A kormányfő a frakciók napirend előtti felszólalásai után következik. Ez valamikor 14:30 után várható. Még négy felszólalás van hátra, azt követően esedékes a miniszterelnöki beszéd. Az Origo azt írta, hogy Orbán Viktor a két ülésszak közötti kormányzati döntésekről beszél majd.

Kövér László házelnök megnyitotta a plenáris ülést, ezzel a tavaszi ülésszakot. A napirend kegyeleti megemlékezésekkel kezdődik. A parlament Kordás László országgyűlési képviselőre emlékezik, aki életének 53. évében hunyt el. Szintén megemlékeztek Polyák Sándor honatyáról, aki 72. életévében halt meg és Tamás Gáspár Miklósról, aki 74. életévében hunyt el. Mécs Imrétől is búcsúzik az Országgyűlés. A képviselők egyperces csenddel tisztelegnek társaik előtt.