Az ENSZ-ben sokkal erősebb az ukrajnai béke támogatottsága, mint az Európai Unióban, ahol azonnal az oroszok pártfogójaként tüntetik fel azt, aki a diplomáciai rendezés fontosságáról beszél – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön New Yorkban, miután António Guterres ENSZ-főtitkárral találkozott. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető hangsúlyozta: „New Yorkban a hangulat egészen más, mint Brüsszelben, amikor az Ukrajnában zajló háborúról beszélünk, hiszen hogyha Brüsszelben valaki a béke fontosságáról beszél, akkor azonnal az oroszok pártfogójaként tüntetik fel, ami nyilvánvalóan eszement dolog.”
Ez nem egy futballmeccs, hogy itt szurkolni kelljen valamelyik oldalnak, ennek a háborúnak nincsen és nem is lesz győztese, ennek a háborúnak csak vesztesei vannak, ez a háború csak károkat okoz, és minél tovább tart ez a háború, annál nagyobb károkat okoz, és annál több vesztes lesz
– közölte Szijjártó Péter.
Szerinte egyes európai országok globális háborúra vágynak, amit a kontinensen kívüli nemzetek értetlenül néznek. Elmondta, hogy a háború hatásai annak ellenére is sújtják az Európán kívüli országokat, hogy ez egy regionális konfliktus. A miniszter szerint pont ezért tartják fontosabbnak a külső szemlélők a békés rendezést. A tárcavezető kijelentette, hogy a diplomáciai rendezés csakis akkor lehetséges, ha az egymással közvetlenül vagy közvetve szemben álló felek hajlandók lesznek tárgyalni, amihez kommunikációs csatornákra van szükség.
Márpedig – mint mondta – az ENSZ-nél jobb kommunikációs csatorna nem létezhet, hiszen épp azért hozták létre a világszervezetet, hogy az egymással akár háborúban vagy ellenséges viszonyban lévő országok is beszélni tudjanak egymással.
Ezért az ENSZ főtitkárát is arra kértem, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az ENSZ be tudja tölteni ezt a szerepet, hogy közvetítő vagy a megbeszélések számára platformot biztosító szervezet lehessen ebben a háborúban
– tudatta. Szijjártó Péter szerint eddig két olyan közvetítési kísérlet volt, amely sikerrel járt, és mindkettő valami módon az ENSZ-hez kötődik, ilyen a gabonaexport újraindításáról kötött megállapodás, valamint az is, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek köszönhetően eddig sikerült elkerülni a nukleáris baleseteket.
A miniszter leszögezte:
az ENSZ-nek itt be kellene töltenie végre a történelem által ráruházott szerepet.
Szijjártó Péter a nap folyamán kétoldalú megbeszélést folytatott António Guterres mellett Rosemary DiCarlóval, az ENSZ politikai ügyekért és békeépítésért felelős főtitkárhelyettesével, illetve az albán, a georgiai, a guatemalai, az észak-macedón és a japán külügyminiszterrel – áll a közleményben.
Az oroszok meg akarták roppantani, de az ukrán hadsereg egy év háborúskodás alatt felnőtt hozzájuk
Ukrajna szinte mindenkire rácáfolt, amikor képes volt ellenállni az orosz inváziónak. Azóta pedig fegyverek tömege érkezett az országba, ám továbbra is túlzás azt gondolni, hogy az ukrán hadsereg erősebb az orosznál.
Breaking: A színfalak mögött Macron, Scholz és Sunak béketárgyalásokra ösztönzi Kijevet
A harcias retorika ellenére a kulisszák mögött egyre nő az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország politikusai körében a kétely, hogy Ukrajna képes lesz-e kiűzni az oroszokat Kelet-Ukrajnából és a Krím félszigetről, ezért folyamatosan a béketárgyalások megkezdésére biztatják Zelenszkijt.
Káoszt okozott a sportdiplomáciában is a háború, nagy a bizonytalanság a párizsi olimpia előtt
Több mint kétszáz halott ukrán sportoló, sok helyről kitiltott orosz és fehérorosz versenyzők, összevissza ítélkező nemzetközi sportszervezetek és diplomáciai káosz – ez is történt az ukrán és az orosz sporttal a háború kitörése óta eltelt egy évben.
Hatalmas összeget kap az IMF-től Ukrajna
Az európai pénzügyi vezetők jóváhagyták a Nemzetközi Valutaalap 15,5 milliárd dolláros hitelprogramját Ukrajna számára, hogy segítsék a második éve az orosz invázióval küzdő országot – közölte pénteken Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter. Az IMF döntése már csupán formaság.
Összeomlás után bivalyerő: faltól falig járt a háború kitörése óta a rubel
Óriási kilengéseket hozott a rubel árfolyamában Putyin ukrajnai háborúja, amire a Nyugat szankciók sorával válaszolt. Előbb összeomlás, majd látványos erősödés következett. Ez persze nem jelenti azt, hogy szoros összefüggés lenne a büntetőintézkedések eredményessége és az orosz fizetőeszköz árfolyama között, ha így lenne, akkor a jelenlegi 75-76 rubeles dollárárfolyam alapján arra lehetne következtetni, hogy kudarcot vallott a Nyugat a szankciós intézkedésekkel. Kérdés, a mai árfolyam mennyire tükrözi a valós piaci folyamatokat.
Kína segít életben tartani az orosz gazdaságot
Kína és Oroszország a háború kezdete előtt deklarálta a két ország közötti „korlátlan” barátságot, és a kapcsolat azóta is szoros – gazdasági és politikai téren is. Vang Ji államtanácsos, a Kínai Kommunista Párt politikai bizottságának tagja, a központi bizottság külügyi bizottságának igazgatója a héten járt Vlagyimir Putyinnál, és a The Wall Street Journal értesülése szerint áprilisban vagy május elején Moszkvába látogathat Hszi Csin-ping kínai államfő is.
A politikai kapcsolatoknál talán fontosabbak a gazdaságiak, hiszen sok szempontból Kína miatt nem igazán hatékonyak az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók, részben Peking tartja életben az orosz gazdaságot.
A háború felpörgette a horvát kikötők forgalmát
A Horvát Statisztikai Hivatal nemrég tette közzé legfrissebb kimutatásait, amelyek a többi között az országban működő kikötők forgalmát is részletezik. Az adatok alapján az adriai dokkokba tavaly több mint 342,7 ezer hajó érkezett, ami 10,4 százalékkal haladja meg a 2021-es számokat. Az adriai forgalomnövekedésben az infrastrukturális fejlesztések mellett nagy szerepet játszott az orosz–ukrán háború is.
Új szankciókkal emlékezett meg az amerikai külügy a háborús évfordulóról
Több mint 50 magas rangú orosz tisztségviselő, köztük kabinetminiszterek, valamint tucatnyi kormányzó és regionális vezető elleni szankciókkal „emlékezett meg” az amerikai külügyminisztérium pénteken az ukrajnai orosz invázió első évfordulójáról.
A minisztérium közölte, hogy szankciókat vezet be további orosz tisztségviselőkkel, szervezetekkel szemben is, és vízumkorlátozást rendel el az orosz hadsereg több mint 1200 tagjával szemben.
Orosz–ukrán háború: atomfegyvernek hitték, ma már csak csetepaténak gondolják: besültek Amerika szankciói
Egy év eltelt a háborúból, és a Washington vezette koalíció szankcióinak hatékonyságát már Nyugaton is sokasodó kételyek övezik. Kezdetben gazdasági atomfegyvernek gondolták a szankciókat, ma már egyre többen vélik úgy, hogy károkat képesek ugyan okozni, de nem a háborúból vezetik ki a világot, hanem felerősítik a globális gazdaság széttöredezettségét.
Már Ukrajnában vannak a lengyel tankok
A brit miniszterelnök szerint Ukrajnát muszáj győztesen kihozni a háborúból
Rishi Sunak szerint az ukrajnai háború egyetlen elfogadható végkimenetele, ha Oroszország egyértelmű verséget szenved. A brit kormányfő szerint csak így lehet biztosítani, hogy Vlagyimir Putyinnak a jövőben elmenjen a kedve más országok megtámadásától. Ehhez Sunak szerint arra van szükség, hogy a nyugati országok fokozzák az Ukrajnának küldött támogatásokat. Canterbury érseke szerint el kell kerülni, hogy Oroszország olyan helyzetbe kerüljön, mint Németország az első világháború után.
Egy éve a háború árnyékában – így él Kárpátalja
Egy éve annak, hogy Oroszország brutálisan megtámadta Ukrajnát. Egyszerre több irányból zúdultak összehangolt rakétacsapások az országra: Belaruszból, Oroszországból, a donbászi „népköztársaságok” és a Krím félsziget felől. Elsősorban katonai bázisokat és a legfontosabb infrastrukturális célpontokat, reptereket támadták az orosz erők. Kárpátalja eddig megúszta a közvetlen katonai összecsapásokat, a háború azonban teljesen átalakította a hétköznapi életet.
Nem bírnak az ukrán menekültáradattal a németek – a menedékkeresők igazságosabb elosztását sürgetik
Ha még többen menekülnek Európába az egy éve tartó ukrajnai háború elől, a menekültek igazságos elosztására lesz szükség az Európai Unión belül – hangoztatta Nancy Faeser német belügyminiszter pénteki berlini nyilatkozatában. A német belügyi tárca vezetője kiemelte: a 40 millió főt számoló Lengyelország eddig 1,5 millió ukrajnai menekültet fogadott be, Németország pedig a maga 84 milliós lakosságával egymillió, háború elől menekülő embernek nyújtott menedéket. Ezzel szemben a 47 milliós Spanyolország mindössze 160 ezer ukránt fogadott be.
Dánia hajlandó amerikai vadászgépeket adni az ukránoknak
Dánia védelmi minisztere közölte, hogy országa kész vadászgépekkel segíteni Ukrajna harcát az oroszokkal szemben. Azt követően, hogy a nyugati országok elkötelezték magukat a fejlett harckocsik szállítása mellett, azt kijelentették, hogy vadászgépeket nem adnak Kijevnek, mivel azokkal közvetlen csapást lehetne mérni az orosz földre. Korábban Franciaország és az Egyesült Királyság közölte, hogy nem zárkózik el a repülőgépek átadásától, de konkrét ígéretet még senki nem tett erre. A dán hadsereg tájékoztatása szerint a légierő a hetvenes évek óta 77 darab F–16-os vadászrepülőgépet vásárolt. Ezek közül mintegy 30 jelenleg is hadrendben van a helyi lapok szerint.
Washington csak akkor tárgyal a békéről Oroszországgal, ha Zelenszkij diktálja a feltételeket
Az Egyesült Államok csak a Zelenszkij-formula alapján kész tárgyalni az ukrajnai rendezésről Oroszországgal és nincs köze az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásához – jelentette ki Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott, az ukrajnai háború kitörésének első évfordulóján, pénteken megjelent interjújában. Mint mondta: az ukrán fél egy tízpontos tervet javasolt a béke elérésére. „Oroszország semmilyen módon nem reagált erre a tervre. Ha a béketárgyalások az ukránok által javasolt igazságos békeformula alapján kezdődtek volna el, természetesen támogattuk volna azokat” – tette hozzá.
Fordult a kocka: az ukránok most már katonai csapást mérnének Moszkvára
Az ukrán lakosság túlnyomó része azt szeretné, ha Ukrajna az orosz anyaföldön mérne csapást Oroszországra. Egy közvélemény-kutatásból kiderült, hogy az ukránok 90 százaléka támogatna ilyen akciókat. A legtöbben a katonai és az energetikai infrastrukturális létesítmények támadását tartanák hasznosnak, de 13 százalék azt válaszolta, hogy a civil lakosságot is támadni kellene, válogatás nélkül.
Orosz–ukrán háború: az OTP, a Mol és a Richter sem ugyanaz a cég, mint az invázió előtt
A legnagyobb hazai tőzsdei cégek működési környezetét is átírta az egy éve tartó orosz–ukrán háború. A Mol és a Richter árfolyama már víz felett jár, az OTP viszont továbbra is csak árnyéka önmagának. Fenekestül felforgatta az egy éve kirobbant orosz–ukrán háború az európai tőkepiacokat, a magyar tőzsde pedig máig sem heverte ki teljesen a tavaly februárban elszenvedett közel 20 százalékos ütést, igaz, a BUX már csupán 5 százalékkal van lejjebb a tavaly február 23-i szinttől.
Nagyon izgalmas esztendőn van túl a három vezető hazai részvény, az OTP, a Mol és a Richter is, amelyek működési környezetét – a hadviselő feleknél meglévő közvetlen piaci érdekeltségek miatt – ugyancsak jelentősen átírta a szomszédunkban dúló háború és annak hatásai.
Egy fiatal, kétgyermekes apuka volt az ukrajnai háború első áldozata
Egy 36 éves ukrán törzsőrmester volt az első áldozata a tavaly február 24-én megindított orosz inváziónak. Az évforduló alkalmából felidézett történet szerint az Ukrajna elleni invázió napján, nem sokkal hajnali 3 óra 40 perc után lőtték le Denisz Tkacsot, aki egyedül halt meg, több mint egy órával azelőtt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a „különleges hadműveletét”. Az ukrán katona volt a háború első áldozata, a fiatal férfit orosz támadók hangtompítóval felszerelt fegyvereiből származó golyók ölték meg.
Denisz Tkacs egy katonai ellenőrző pontnál állomásozott Zorinka nevű falu szélén, a luhanszki régióban, ahol Ukrajna határos Oroszországgal.
Fontos figyelmeztetést adott ki Moszkva: Moldova lerohanására készülnek az ukránok
Egy évvel az ukrajnai harcok kezdete után is ide-oda pattognak a vádak a harcoló felek közt, Moszkva most azzal vádolja Kijevet, hogy a szomszédos Moldova – pontosabban orosz szakadárok ellenőrizte része – lerohanására készül. Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön a késői órákban kiadott közleménye szerint jelentős összevonásokat tapasztalnak a transznyisztriai határ ukrajnai oldalán katonákból és fegyverekből, tüzérségi pozíciók épülnek ki, és példa nélküli sűrűségben rajzanak a térség felett a drónok.
Elfogyott a pénz: nem fizetik hiteleiket az ukránok
A háborús sokk a pénzügyekre is kiterjedt, tavaly Ukrajnában a nem teljesítő hitelek aránya az összes hitelen belül 37 százalékra emelkedett. Az Ukrán Nemzeti Bank becslései szerint a háború végére a lejárt hitelek aránya elérheti a 60 százalékot. A bankok elveszítik bevételeik jelentős részét, ami újabb csődhullámhoz vezethet.
Putyin hallgat az invázió évfordulóján
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem kíván szózatot intézni az országhoz az Ukrajna elleni háború kirobbantásának első évfordulója alkalmából – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a RIA Novosztyi hírügynökséggel. Putyin kedden, a parlament két házához intézett üzenetében fejtette ki, hogy a „különleges hadművelet” tervszerűen és körültekintően folytatódik, és minél nagyobb hatótávolságú fegyvereket kap Ukrajna a Nyugattól, annyival messzebbre kell eltolni az orosz határtól a fenyegetést.
Egységfrontban a politikusok: Ukrajnát éltetik Európa vezetői
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdte a sort, de utána sorra szólalnak meg Európa vezető politikusai azzal kapcsolatban, hogy ma egy éve támadta meg Oroszország Ukrajnát. Az ukrán elnök pénteken ígéretet tett arra, hogy országa 2023-ban győzelmet arat, miközben ő és más ukránok pénteken az orosz támadás első, komor évfordulójára emlékeztek, amelyet Zelenszkij „életünk leghosszabb napjának” nevezett.
Kína tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget Oroszország és Ukrajna között
A kínaiak által közzétett tervezet sürgeti az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati szankciók felszámolását és a béketárgyalások megkezdését Oroszország és Ukrajna között.
Újabb sikerekről számolt be a Wagner csoport, vezetője szerint már csak idő kérdése Bahmut megszerzése
A Wagner csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin arról számolt be, hogy zsoldosai elfoglalták a donyecki régióban található Berhovka falut. Ezzel az orosz csapatok közel kerültek Bahmut városhoz, a donyecki térség egyik legfontosabb célpontjához.
