Az emberek saját megítélésük szerint tisztában vannak a pénzforgalmi visszaélések módszereivel, tartanak is attól, hogy csalás áldozataivá válnak, mégsem védekeznek tudatosan – derült ki az OTP Bank megbízásából készült reprezentatív kutatásból.
Fotó: Shutterstock
A felmérésben megkérdezett szinte valamennyi válaszadó hallott már valamilyen banki visszaélési formáról, és 81 százalékuk tart is tőle, hogy kiberbűnözés áldozatává válik. Habár a megkérdezettek több mint 80 százaléka úgy gondolja, hogy ki tudja szűrni a gyanús tartalmakat, a Magyar Nemzeti Bank adatai rácáfolnak erre.
Az MNB kimutatása szerint ugyanis tavaly mintegy 6000 sikeres visszaélés történt az elektronikus pénzforgalomban, összesen több mint 9 milliárd forint értékben.
Ez 238 százalékkal több, mint 2021-ben volt.
A sikeres visszaélések csatornáit tekintve a legtöbb interneten keresztül történt (3400), második helyen a mobiltelefonos csalások állnak (2318), harmadik helyen pedig a papíralapú visszaélések végeztek (207).
A kutatás szerint a megkérdezettek 92 százaléka tisztában van vele, hogy akár még az óvatosabb emberek is lehetnek csalás áldozatai. A válaszadók 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pár alapszabály betartásával viszonylagos biztonságban lehet az ember.
Azonban a válaszadók nagyjából fele gondolja azt, hogy nem érdemes annyit foglalkozni a biztonsággal, mert ha egy csaló valakitől próbál adatokat vagy pénz szerezni, úgyis sikerrel fog járni.
A helyzetet rontja, hogy az emberek nem szeretnének a kényelmükből alábbadni, a kutatásban részt vevők harmada még az alapvető biztonsági előírásokat sem tartja be, ha ez a kényelme rovására megy – összegezte közleményében az OTP Bank.
Naponta egy magyar család eljátssza a vagyonát az internetes csalások miattLeginkább saját magunktól kell megvédeni minket, mert bedőlünk a kiberbűnözőknek, és mi utaljuk át a pénzünket vagy adjuk meg a banki adatainkat. |
