Naponta egy magyar család eljátssza a vagyonát a neten a csalók miatt

„Legyünk mindig egészségesen gyanakvóak!” – ez volt a legfőbb üzenete a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség és az Igazságügyi Minisztérium rendezvényének, amelyen a KiberPajzs-programról és az MNB hamarosan bevezethető visszaélés-figyelő rendszeréről számoltak be.

A hozzászólások közös eleme volt, hogy a koronavírus-járvány miatt egy-két év alatt egy-két évtizednyit ugrottunk az időben: mivel szinte mindenki otthonlétre kárhoztatott, az életünk túlnyomó része átkerült a digitális térbe. Így kezdtünk home office-olni és videókonferenciázni a kanapéról, sőt, iskolai tanulmányokat végezni, élelmiszereket és egyéb termékeket, illetve szolgáltatásokat is otthonra rendelni, amelyek révén megugrott az online fizetések darabszáma és értéke is. Ezáltal a néhány éve még akár az ATM-ekkel trükköző bűnözők is átköltöztek a kibertérbe: az online elkövetett csalások és visszaélések mértéke azóta is erősen növekvő tendenciát mutat.

„Minden nap egy magyar családot úgy megtévesztenek, hogy több évtizedes keresetüket átutalják, vagy teljes hozzáférést adnak hozzá” – mondta az átlagolva is rémisztő helyzetről Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Kifejtette, hogy az újszerű digitális világ nemcsak új lehetőségeket jelent, hanem új veszélyeket is hordoz magában. 

Jelenleg ugyanis saját magunktól kell megvédeni, hiszen a legtöbbször az áldozatok maguk végzik el az átutalást, internetes fizetést és/vagy adják meg az adataikat, ilyen esetben pedig a bank utólag semmit sem tehet.

Különösen veszélyeztetett korosztályok: 14–18, 65+

Előre viszont lehet, ezt a célt szolgálja a tavaly novemberben elindított KiberPajzs oktatási és kommunikációs együttműködés, amihez most csatlakozott az Igazságügyi Minisztérium, amely a fogyasztóvédelem és az áldozatsegítés terén is kapcsolódik a projekthez. Miként a miniszterhelyettes, Répássy Róbert elmondta, a bizalom, a védelem, a biztonság és a gyanakvás kell legyen a kulcsszó. 

akárcsak az idősek, akiket az tesz védtelenebbé, hogy eleve bizonytalanul mozognak a netes közegben. 

Patai Mihály, az MNB alelnöke szerint általános, hogy mivel a magyar elektronikus pénzforgalom nemzetközi összevetésben is rendkívül biztonságos, a bűnözők nem az infrastruktúrát támadják, hanem egyre inkább a fogyasztók naivitására apellálnak, és sürgetéssel, pszichológiai nyomással, érzelmi manipulációval próbálkoznak. 

A tudatos fogyasztó másnak is segíthet

Aki már áldozattá vált, annak is van segítsége az IM-nél jogi tanácsadás, mentálhigiénés szolgáltatás és a jövőbeni csalásokkal szembeni biztonsági intézkedések formájában – tette hozzá Répássy Róbert. Szerinte mindennél hatékonyabb azonban a megelőzés, a pénzügyi tudás és tudatosság növelése: „Jó lenne, ha már a vásárlás pillanatában tisztában lenne mindenki a jogaival, mert a legtöbb gond elkerülhető lenne egy kis odafigyeléssel. Kellenek az új kommunikációs és oktatócsatornák, mert az a fiatal, aki maga is tudatos fogyasztó, a környezetének is segíthet.”

Ennek az ismeretterjesztésnek a része KiberPajzs program és a Médiaunió következő tizenkét hónapra szóló figyelemfelkeltő kampánya, illetve a kilenc éve alapított Európai Pénzhét, amelynek a magyar általános és középiskolák is részesei. Idehaza 1118 iskolában 510 önkéntes, valamint szakértő több mint 14 ezer diákot oktatott a témában.

Jön a valós idejű veszélyelemzés

Bartha Lajos, az MNB bankműveletekért, pénzügyi infrastruktúráért és pénzforgalomért felelős ügyvezető igazgatója előadásában rámutatott, hogy a csalárd módszerek választékossága és kifinomultsága változik, akárcsak a kerettörténetek tárháza. 

– figyelmeztetett, megjegyezve, hogy nem csak a fogyasztókat, a bankokat is oktatni, a rendszereket pedig fejleszteni kell. Ennek érdekében építik ki a GIRO Zrt.-vel közösen azt a visszaélések kivédésére létrehozandó valós idejű és kockázatalapú tranzakciószűrési rendszert, amely két éven belül működésbe léphet. 

A néhány másodperces folyamatban a megindított tranzakció elején az adatokat a bank beküldi előzetes ellenőrzésre, amely során a hálózati analízis megmondja, hogy a pénzmozgásokat kezelő rendszerben látható-e bárhol szokatlanul heves ki- vagy befizetési góc, ez alapján pedig 1-től 10-ig terjedő skálán értékeli a kérvényezett tranzakció veszélyességét. Ennek tudatában dönthető el, hogy jóváhagyásra érdemes-e a tranzakció, vagy csalás veszélye áll fenn. Idővel a kedvezményezett bank is megkapja az adatokat, az illetékes szervek pedig időszakos riportokat, amelyet tanulságait visszatöltik, azaz továbbtanítják az ellenőrző rendszert a még kifinomultabb működés érdekében.