Az elmúlt tizenkét évben folyamatosan csökken a hazai gyógyszertárak száma, és ez a folyamat a kistelepülési patikák megszűnésével felgyorsulhat – hangzott el a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) helyzetértékelő sajtótájékoztatóján.
A Covid nem javította, sokkal inkább rontotta a gyógyszertárak helyzetét, ami egyre inkább visszahat a lakossági gyógyszerellátásra, főleg vidéken, a kistelepüléseken ennek már markáns jelei mutatkoznak. A magyarországi gyógyszertárak 90 százaléka hálózathoz tartozik. A patikák függetlensége megmaradt, de a hálózati társulás elterjedtsége mutatja, hogy az megfelelő gazdasági hátteret biztosít a kisebb-nagyobb egységek működéséhez.
Az elmúlt 12 évben bőven 200 felett van a bezárt gyógyszertárak száma, csak tavaly 17 fiókpatika szűnt meg, idén pedig az első két hónapban már hat.
Nagyjából 670 ezer ember él olyan településen, ahol nincsen gyógyszertár, év végére pedig 700 ezren is lehetnek
– mondta Zlinszky János, a HGYSZ elnöke. Az elmúlt 10 évben a gyógyszertárak forgalma a 2012-ben regisztrált 600 milliárd forintról 2022-re csaknem 990 milliárdra nőtt. A járványon túljutottunk, sem maszkokra, sem fertőtlenítőszerekre, sem tesztekre nem költöttek számottevő összeget a vásárlók az idén januárban.
A vényköteles forgalom 43 százalékkal nőtt tíz év alatt, de eközben az ebből származó patikai árrés 2,5 százalékkal csökkent, és 10 százalék alá ment.
Míg a támogatott termékek fogyasztói ára 33 százalékkal nőtt, addig az árréstömeg csak 6 százalékkal, ami jócskán alatta van az aktuális inflációnak. Ez a képlet a gyógyszertári helyzet alfája és ómegája, mert a folyamatosan növekvő költségeket, a megugrott, patikai szinten havi plusz 200-300 ezer forintos rezsiszámlát és a munkabérterheket az évtizede beragadt degresszív árrésből, a patikai körökben hatósági ársapkás árrésből kellene finanszírozni – derült ki a szakmai szövetség elemzéséből.
A jelenlegi árrésmodell nem követi le a gyógyszeripari változásokat, a modern, nagy értékű termékeken legfeljebb 990 forintos árrése van a patikáknak, amelyek egy része, különösen a kisebb forgalmúak, nem tudják finanszírozni a drága termékeket.
Mindeközben gyógyszerhiány nincs, vagyis mindig volt és lesz, de Magyarországon sem a járó-, sem a fekvőbeteg-ellátásban nem maradt senki megfelelő hatóanyagú gyógyszer nélkül
– szögezte le Zlinszky János.
Fotó: Sándor Tünde
Az ágazatban jelentkező 7-8 milliárd forintos pluszteher az energiaárak elszállása, a másik nagy probléma, hogy az inflációt a fizetések nem tudják követni, 20 százalék körüli pénzromlásnál várhatóan legalább 3-4 százalékos reálbércsökkenés lesz, ami a patikai forgalomban is visszaesést okozhat.
Januárban a vényköteles gyógyszerekből 3-4 százalékkal kevesebbet, a vény nélkül kapható, úgynevezett OTC-termékekből 6, vitaminokból és táplálékkiegészítőkből közel 10 százalékkal kevesebbet adtak el.
„A vásárlóerő csökkenéséből következik, hogy válogatnak a vevők, elhagynak olyan gyógyszereket, amelyek szedése nem okoz tüneteket” – mondta a szövetség elnöke. Példaként a koleszterin- és vérnyomáscsökkentőket említette, ami hosszú távon jelentős egészségkárosító hatásokat okoz. Ilyen körülmények között a gyógyszertári bérek sem tudnak lépést tartani az inflációval és más ágazatokkal, nehéz kigazdálkodni az emelést a patikákban. Egyre kevesebben akarnak gyógyszerész karra menni, az elmúlt 3 évben kevesebben jelentkeztek első helyen erre, mint ahány hely volt.
A másik nagy gond a szakasszisztens-probléma, az utánpótlásban lesz egy kétéves szünet, mivel a frissen expediáló asszisztensek már csaknem öt évig tanulnak. Szeretnék bővíteni a gyógyszertárban forgalmazott termékek körét, illetve elérni, hogy az orvosságokat csak gyógyszertárban lehessen forgalmazni, és szükséghelyzetben, például rendszeresen szedett, de épp elfogyott gyógyszeradag pótlására a patikus is felírhasson gyógyszert a betegnek. Újra engedélyezni kellene a nem vényköteles termékek házhoz szállítását, a patikák online tevékenységét, hiszen a digitalizálódó világban ez komoly lépéshátrányt jelent az ágazatnak.
Fotó: Mészáros János / Új Néplap
A gyógyszertárak a vakcinációban is szeretnének részt venni és könnyíteni a túlterhelt háziorvosi, gyerekorvosi szolgálatok leterheltségét azzal, hogy az 1-1,3 millió kötelező és egyéb szezonális oltásból sokat helyben be is tudnának adni.
Mindenre van megoldás, van gyorsan végigvihető és egyszerű megoldás, ami segítene a szektornak és a lakosságnak
– mondta Zlinszky János. Jelezte, hogy a szektorbeli szereplőkkel, a gyártókkal és a nagykereskedőkkel is folyamatosan keresik a megoldást, ennek érdekében tavaly nyáron újraindult az egészségügyi egyeztető fórum. Elsőként a kistelepüléseken fiókpatikák megnyitásának és üzemeltetésének támogatása és a gyógyszer-csomagküldési szolgálat újbóli engedélyezése lehetne hatékony, illetve az árrésrendszer módosítása, ami az egész szektor működtetési forrásának alapja.
