Fogyatkozik a pénz a lakossági folyószámlákról: a február végéig tartó egy év alatt közel 8 százalékkal – nagyjából ezermilliárd forinttal – olvadt a betétállomány, és az idei év második hónapjában nem egészen 11 920 milliárd forintot tett ki – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A jegybanki statisztikák szerint a lakossági betétek állománya 2022 februárjában érte el eddigi csúcsát, ami egyértelműen az szja-visszatérítésből és egyéb egyszeri juttatásokból származó, több százmilliárdos extra jövedelemnek köszönhető. Trendszerű zsugorodásnak viszont nem azonnal, csak tavaly szeptemberben indult a lakossági betéti portfólió, és egészen idén januárig folyamatosan csökkent az állomány.
Biztató ugyanakkor, hogy februárban már ismét a friss jóváírások kerültek többségbe, így nagyjából 60 milliárd forinttal emelkedni tudott az egyenleg.
A betétállomány olvadásával párhuzamosan annak összetétele is változott valamennyit a februárig tartó egy év alatt. Így például a lekötetlenül tartott, „pihenő” folyószámlabetétek mennyisége az átlagnál valamivel gyorsabban, közel 9 százalékkal csökkent, így a súlyuk 80,8-ről 79,9 százalékra csökkent a teljes portfólióban. A devizabetéteknél viszont nagyon dinamikus, 24,4 százalékos állományi bővülést mért az MNB (2423,9 milliárd forintnyi, február végi mennyiség mellett), így azok részesedése egyetlen év alatt 15 százalék környékéről 20 fölé ugrott.
A lakossági betétállomány csökkenése egyértelműen azzal magyarázható elsősorban, hogy a háztartások elkezdték kivonni a folyószámlákon pihenő pénzeket.
Ezt alátámasztja, hogy a tranzakciók összesített egyenlege – vagyis a friss befizetések és pénzkivétek különbsége – 2022-ben már 130 milliárdos mínuszt mutatott,
miközben egy évvel korábban még közel 1600 milliárdos pluszt jelzett a mérleg. Az első két hónap adatait nézve is hasonló az eredmény: miközben tavaly az nyomán még bő 640 milliárdos plusz keletkezett a tranzakcióknál, idén közel 228 milliárd forintnyi nettó pénzkivonás történt.
A pénzkivonáshoz több tényező is hozzájárulhatott.
Az egyik, hogy a háztartások fokozatosan elkezdték elkölteni az extra állami juttatásokból származó összegeket,
jórészt beruházásokra (például nagyobb értékű vásárlásokra, lakásfelújításra ) fordítva. A másik fontos tényező az lehet, hogy a magas és a változatlanul alacsony szinten mozgó betéti kamatok sokakat arra ösztönözhettek, hogy ne a folyószámláikon tartsák, hanem valamilyen más eszközbe fektessék szabadon használható pénzüket.
