Ismét kellemetlen meglepetést okozott az bár a fő mutató alacsonyabb lett márciusban, mint a februárban, némi túlzással élve a csökkenés statisztikai hibahatáron belüli – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, miután Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 0,2 százalékpontos mérséklődést követően 25,2 százalékon állt márciusban az éves bázisú inflációs mutató.
A szakember szerint ma már kevésbé magabiztos az a kijelentés, hogy láttuk az infláció csúcsát. Maginflációban ugyanis úgy tűnik, hogy ez a korábbi kijelentés mégsem állta meg a helyét.
Erre aligha lehet azt mondani, hogy érdemi változás zajlana az inflációs folyamatokban
– fogalmazott a szakember, hozzátéve, a piaci konszenzushoz és az ING előrejelzéséhez képest is magasabb lett az adat. Szerinte a meglepetésért négy kör felelős: az élelmiszerek, alkoholos italok, ruházati cikkek és szolgáltatások, de a feldolgozott élelmiszerek, valamint a szolgáltatások ennél is nagyobb csalódást okoztak.
Rámutatott: az elmúlt hetekben a sajtó az élelmiszerek árcsökkenésével, az áruházláncok marketingfogásnak beillő akcióival volt tele, ehhez képest az élelmiszerek havi alapú áremelkedése továbbra is 1,5 százalékos volt márciusban, szemben az 1,7 százalékos februári mértékkel.
Ráadásul a szolgáltatások inflációja ismét megugrott: havi alapon 1,9 százalékos drágulást regisztrált a KSH, amivel éves összevetésben már 13 százalékos a szolgáltatások áremelkedése. Jelentős mértékben drágultak az üdülési szolgáltatások, valamint a telefon- és internetszolgáltatások.
A vártnál jóval nagyobb mértékben drágult a szeszes italok és a szolgáltatások ellenértéke – ezzel magyarázta a kedvezőtlen adatokat Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője, aki szerint az élelmiszerárak emelkedése már lassulást mutatott, azonban az elmúlt hetekben bejelentett árcsökkentések hatása még nem jelent meg az inflációban, így az a következő hónapokban várhatóan mérsékelheti a drágulást. A továbbra is erős inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció 25,7 százalékra gyorsult, elsősorban a szolgáltatói árak kifejezetten gyors emelkedése miatt.
Nagy Márton a Világgazdaságnak: trendforduló után lassú apadás, újabb lépéssel közelebb az egy számjegyű inflációhozJó úton haladunk, hiszen ahogy azt a kormányzat várta és előzetesen jelezte, az év elején, azaz januárban már tetőzött az infláció, ezt követően pedig elindult egy mérséklődés – reagált a Világgazdaságnak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a KSH legújabb márciusi adataira. |
A kiskereskedelmi láncok által beharangozott árcsökkentések egyelőre tehát nem tudták átfogóan mérsékelni az inflációt
– értékelt kommentárjában Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, aki felemásnak látta az inflációs adatot. Ugyan a pénzromlás mértéke csökkent, ám a lassulás mértéke elmaradt a várakozásoktól. Az infláción belül továbbra is az élelmiszerek drágulása a leginkább meghatározó, a teljes pénzromlás 49 százalékáért ez a termékcsoport a felelős. „Több termékcsoportnál kisebb mértékben csökkentek havi alapon az árak: a sajtnál 3,7, a vajnál pedig 3,1 százalékkal, ugyanakkor a két termékcsoport drágulása éves alapon továbbra is jelentős, 60,6, illetve 68,0 százalékos. Remélhetőleg ez a hatás a következő hónapokban erősödik, az árcsökkenés szélesebb körűvé, ezáltal az inflációt is befolyásolóvá válik” – hangsúlyozta az elemző, aki szerint erre az áprilisi inflációs adatok adhatnak választ.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a mostani kilátások alapján áprilisban a fő inflációs mutató 24 százalék körüli szintre lassulhat, először a nyár közepén kerülhet 20 alá, így csak az év végén lehet számítani egy számjegyű értékre.
A közgazdász szerint az infláció alakulása szempontjából még mindig nagy bizonytalanságot okoz, hogy meddig marad érvényben az ársapka a meghatározott élelmiszereknél. Emellett a régóta hatósági áras szolgáltatásoknál – például a távhőnél vagy a vízszolgáltatásnál – is kérdésessé válhat, hogy fenntarthatók-e a mostani díjak.
Virovácz Péter szerint az első negyedév folyamatait figyelve egyre inkább irreális a kormányzati 15 százalékos inflációs előrejelzés. „Az idei év egészét nézve az ING továbbra is a tavalyit érdemben meghaladó, 19 százalék körüli átlagos inflációt vár. Ugyanakkor még mindig úgy látjuk, hogy van esélye annak, hogy az év végére 10 százalék alá mérséklődjön az áremelkedési ütem” – jósolta a szakember, aki szerint az inflációs adat fényében a monetáris politika számára nem maradt más, mint továbbra is türelemmel figyelni a beérkező adatokat és kivárni a kamatvágási ciklus megkezdésével, legalább júniusig. A maginfláció erősödésével szertefoszlottak azok a vágyálmok, hogy rövid időn belül érdemben csökkenteni lehet a kamatokat – tette hozzá.
