Miközben rendkívüli mértékű lassulás tapasztalható a hazai építőiparban, a 2023-as év számtalan bizonytalanságot hozott, és merőben új kihívásokat tartogat az iparág számra. A kedvezőtlen folyamatok a piacvezető, magyar tulajdonú cégekből álló Új Ház hálózatát is elérték: 2023 első két hónapja eladási értékben 21 százalékos csökkenést hozott az előző év hasonló időszakához képest.
Ám mivel időközben jelentős áremelések is történtek, az eladott árumennyiség volumenében ez valójában 27 százalékos visszaesést jelent
– ismertette Juhász Attila. A hálózatában közel 2500 munkatársat foglalkoztató Új Ház országos lefedettséggel, 90 értékesítési ponton szolgál ki magánszemélyeket és kivitelezőket együtt. Tavalyi építőanyag-kereskedelmi árbevétele nettó 168 milliárd forint volt, ami a teljes szektor 15 százalékát adja. Juhász Attila kifejtette: az elmúlt tíz évben folyamatos és dinamikus fejlődés jellemezte a hazai kereskedelmi hálózat árbevételét, amiben döntő szerepet játszottak azok az állami ösztönzőprogramok, amelyek az otthonteremtést támogatták.
A lendület a Covid-járvány alatt sem szakadt meg, hiszen az építőipar nem állt le, inkább a növekedés ütemének a lassulása volt a jellemző. Az elmúlt két év piacát pedig egyértelműen az otthonfelújítás fűtötte: kimutathatóan nőtt azon ügyfelek száma, akik a meglévő épületeik felújítását végezték el. Tavaly, az utolsó negyedévben azonban már érezhető volt, hogy a forgalom visszaesésével járó negatív trendfordulat következett be.
Megtört az évtizedes lendület
A legnagyobb visszaesést a tetőfedő anyagok és a szerkezetépítési termékkör szenvedték el. Az előbbi értékben 40, volumenében 53 százalékkal csökkent, míg a szerkezetépítési termékeknél (ahol meghatározó részt képviselnek a falazóanyagok) 34 százalékos érték-, illetve 48 százalékos mennyiségi csökkenést regisztráltak.
„Az nyilván nem a legjobb előjel, hogy tetőfedő anyagból és falazóanyagból fele annyi fogy, mint tavaly, mert egy lakóépület megépítésénél ezek a belépő termékkörök. Tapasztalataink alapján ezért a következő hónapokban a többi terméktípus forgalmának csökkenése is leköveti majd ezt a trendet” – tette hozzá a szakember. Az Új Ház hálózatában azért pozitív elmozdulást is tapasztalnak. A kertépítés és a felületképzés területén 7, illetve 2 százalékos értékbeni növekedés mutatkozik. Juhász Attila hozzátette: miközben a volumencsökkenés már ezeknél a termékeknél is érezhető, a forgalom nagyobb visszaesésére azért nem került még sor, mert a technológiai sorrendből adódóan ezek a területek az építési folyamat utolsó fázisában kerülnek sorra.
Vagyis azoknak az épületeknek a felépítése már egy-két éve elkezdődött, amelyeknél ezekre a termékekre most szükség van.
A vevőszegmentáció alapján az idei év első hónapjaiban a legnagyobb, 34 százalékos visszaesést az új családi házat építőknél tapasztalták. A felújítók esetében 17 százalék, a szakkivitelezőknél 13 százalék, a generálkivitelező és projektcégek estében pedig 10 százalékos a forgalom visszaesése. A viszonylag szerényebb mértékű projektvisszaesés egyértelmű oka – tette hozzá a szakember –, hogy az ilyen építkezések általánosságban már tavaly elkezdődtek, és jelenleg a projektek kifutása zajlik. A nagyobb projektek jellemzője az is, hogy miközben ezen a területen nehezebben indul be a piac, a tehetetlenségből adódóan a lassulás is fokozatosan érezteti a hatását.
Sürgős állami beavatkozást várnak
Mivel összességében elmondható, hogy bizonytalanságot és kivárást érzünk a piacon, az iparág szereplői úgy vélik, feltétlenül szükség lenne valamilyen sürgős állami beavatkozásra, amely újra lendületet tudna adni az építőiparnak
– értékelt Juhász Attila.
A szakma ezért azt javasolja, hogy ismét be kellene vezetni a rendkívül sikeres otthonfelújítást támogató programot, amely gyorsan be tudná indítani a felújítási piacot. Az iparág szereplői a korábbi 3+3 millió forintos konstrukció helyett, egy olyan 4+2 milliós támogatást látnának ideálisnak, ahol a támogatás mértéke 2 millió forint lenne. Hozzátéve: miközben a legnagyobb kihívást jelenleg nyilván a költségvetés forráshiánya okozhatja, a támogatás forrását, a szakma megítélése szerint nagy részben a teljes felújítás áfaoldaláról lehetne megfinanszírozni.
„A javaslatunk egyértelműen az, hogy a támogatásokat le kellene korlátozni az energiahatékonysággal kapcsolatos felújításokra. Ezáltal az építőipar életben tartása mellett az által is stratégiai célnak tekintett klímasemlegességi, valamint az energiafüggetlenségi célok is teljesülnének” – fejtette ki Juhász Attila. Legalább ennyire fontosnak tartja az új, minimális kibocsátású lakóingatlanok építését, amelyek létrejöttének legnagyobb gátja a magas kamatkörnyezet.
Az Új Ház vezetője szerint erre egy kamattámogatott, új építésű lakások vásárlására fordítható lakossági hitelkonstrukció lehetne a megoldás, maximum 5-6 százalék körüli kamatszinttel.
Feleannyi várakozási idő, nagyobb verseny
A megváltozott helyzetben az is jellemzi az idei év első három hónapját, hogy a nagyobb építőipari projektre a korábbinál sokkal több fővállalkozó és kivitelező jelentkezik. „Egyértelmű változás, hogy egy-egy nagyobb munka elnyeréséért nagyságrendekkel több vállalkozás indul, mint korábban. Vagyis az építőipari megrendelések csökkenése miatt jelentősen megnőtt a verseny a kivitelezők között. Azt is látjuk, hogy amíg a tavalyi esztendőt a jelentős kivitelezői kapacitáshiány jellemezte, idén már sokkal könnyebben találnak az ügyfeleink szakembereket, és emellett feleannyit kell várni egy kivitelezőre, mint a tavalyi év azonos időszakban.”
Miközben a tavalyi év meglehetősen turbulens volt az építőanyagár-változás tekintetében, az építőanyag-infláció minden várakozást meghaladóan növekedett
– közölte Juhász Attila.
Hozzátette: amíg 2020-ban 4 százalékkal, 2021-ben 11 százalékkal, 2022-ben már átlagosan 26 százalékkal drágultak az általuk forgalmazott építőipari termékek, ami összességében, az elmúlt három év vonatkozásában 45 százalékos drágulás. Tavaly a legnagyobb mértékben a szárazépítészeti anyagok ára emelkedett: 39 százalékkal. A szigetelőanyagok 35, a betonacélok 31, a tetőfedő anyagok 27, a szerkezetépítészeti anyagok 25 százalékkal lettek drágábbak.
Juhász Attila szerint az árváltozásokat több tényező indukálta. Legnagyobb hatással az energia- és az üzemanyagárak emelkedése, a forint árfolyamváltozása, valamint a szomszédos háború ellátási láncra gyakorolt hatásaiból fakadó áruhiány volt a folyamatokra. A szakember úgy látja, hogy a tavaly bevezetett kiegészítő bányajáradék a cementtermékek esetében is jócskán felkorbácsolta az árakat. Ennek hatására nagymértékben drágult a transzportbeton és nőtt a beton szerkezeti elemek, a betoncserepek, a különböző építési segédanyagok, valamint a beton térkövek árszintje is.
2023: alatti áremelkedés, energiahatékonysági fókusz
Juhász Attila úgy látja, a bizonytalan helyzetben nehéz megjósolni, hogy 2023-ban pontosan mi várható az építőanyagárak tekintetében. Már csak azért is, mert a tisztán nem látható körülmények között sokan kivárnak a beruházások megkezdésével. „Reális esély van arra, hogy egy-egy termékkörnél akár már a korrekció is megmutatkozhat az árakban, aminek például a szigetelőanyagok terén már most látjuk a jeleit. Végeredményben azonban, az általános infláció és a forintárfolyam ingadozása, valamint a szomszédos háborús helyzet okozta ellátásilánc-akadozás miatt 2023-ban is az árak emelkedését látjuk reálisnak. A pozitívum annyi, hogy a mértéke várhatóan nem fogja elérni az átlagos inflációt: 5-10 százalék körüli áremelkedésre számítunk éves viszonylatban, amit azonban még nagyon sok előre nem látható tényező befolyásolhat.”
Az Új Háznál ezért azt javasolják, hogy aki új építésben vagy felújításban gondolkodik, és az anyagi forrás is rendelkezésére áll, annak érdemes most belekezdeni. Már csak azért is, mert a jelenlegi időszakban szakembert is könnyebben lehet találni.
A trendekből azt látják, hogy 2023-ban a meglévő ingatlanok energiahatékonysági felújítása lesz a fókuszban. Ezt támasztja alá egy, a közelmúltban az Új Ház által végzett reprezentatív felmérés is, amelynek alapján a megkérdezettek 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem elégedett az otthona hőtartó képességével. „Meggyőződésünk, hogy a környezettudatosság és az energiahatékonyságra való törekvés már a jelen meghatározó trendje, ami az egész magyar gazdaság érdeke, hiszen amellett, hogy munkát teremt, a költségvetésnek bevételt generál, értékesebbé teszi a meglévő ingatlanállományt. Ezért hiszünk az ügyfeleink edukációjában, és már van is olyan kereskedésünk, ahol erre külön szolgáltatást vezettek be, miközben energetikai mérnökök bevonásával célzott energiahatékonysági auditot is végzünk a családi házak esetében. Stratégiánk emellett továbbra is a növekedésről szól, amelynek keretében a következő fél évben Budapest agglomerációjában négy új, nagy méretű, professzionális építőanyag-áruházat nyitunk meg” – mondta el Juhász Attila. Úgy látja, az építőipar és a hatékonyságnöveléséhez elengedhetetlen lesz az üzletiintelligencia-szoftverek alkalmazására épített, adatalapú döntéshozatal.
