Csökkent a beruházások volumene Magyarországon

A tavalyi negyedik negyedévében szezonálisan kiigazítva a nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez képest 5,5 százalékkal csökkent. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 6,3 százalékkal mérséklődött, míg a gép- és berendezésberuházásoké 1,7 százalékkal zsugorodott – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai jelentéséből.

2022 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a beruházási tevékenység volumene 6,3 százalékkal esett vissza. Ezen belül a teljesítményérték több mint hattizedét képviselő építési beruházásoké 6,6 százalékkal, a megközelítően harmadát kitevő gép- és berendezésberuházásoké pedig 5,5 százalékkal gyengült. A gépberuházásokon belül az importált gépek volumene, valamint a belföldi gyártásúaké egyaránt mérséklődött.

A beruházási teljesítmény 54 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 2,7 százalékkal csökkent. A beruházások általános visszaesését részben a nagyobb létszámú vállalatok okozták, ahol a külföldi érdekeltségű vállalkozások és az állami tulajdonú vállalatok egyaránt mérsékelték fejlesztéseiket.

Ezzel egyidejűleg a beruházások 12 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések – jelentős mértékben – 28 százalékkal maradtak el a bázisidőszaktól, többek között az uniós forrásból finanszírozott projektek kisebb volumenű tárgyidőszaki megvalósítása miatt. Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint a háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 4,3 százalékkal csökkent.

A nemzetgazdasági beruházások három tizedét jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a tárgynegyedévben jelentősen nőttek (plusz 13 százalék). Ebben meghatározó szerepet játszottak a villamosberendezés-gyártás területén hosszabb ideje folyamatban lévő, illetve újonnan induló nagyszabású projektek, valamint a második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás élénkülése is.

Szintén bővülés jellemezte a gumi-, műanyag és építőanyagipar; az elektronikai ipar, valamint a gyógyszergyártás alágak fejlesztéseit is. A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 24 százalékát megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 2,8 százalékkal mérséklődött, ami többek között a bázisidőszakot jellemző élénk irodaház-építési projektek kifutásának következménye.

A szállítás, raktározás beruházási volumenében folytatódott az előző negyedévekre is jellemző csökkenés (mínusz 20 százalék), a kedvezőtlen teljesítmény mögött elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése állt.

A kereskedelem nemzetgazdasági ágban regisztrált 13 százalékos volumencsökkenés oka többek között az előző év azonos időszakát élénkítő, elsősorban élelmiszer jellegű bolti vegyes kereskedelemben tevékenykedő vállalkozások beruházási tevékenységének tárgyidőszaki mérséklődése.

A közigazgatás nemzetgazdasági ág fejlesztései 17 százalékkal csökkentek, részben a központi és a helyi közigazgatási szervek visszafogott beruházásainak következtében.

A mezőgazdaság beruházási teljesítménye az első fél év jelentős bővülése után 8,1 százalékkal csökkent, amiben szerepet játszott az is, hogy az állattenyésztéssel, illetve növénytermesztéssel foglalkozó, nagyobb létszámú vállalatok mérsékelték fejlesztési ráfordításaikat.