Már áprilisban kifizetett a kormány 4 milliárd forintot a budapesti közösségi közlekedés támogatására, ez soha ilyen hamar nem történt meg, még Tarlós István idején sem – erről is beszélt az általános főpolgármester-helyettes Kiss Ambrus egy csütörtöki háttérbeszélgetésen. Azt mondta, hogy innentől kezdve minden hónapban egymilliárd érkezik az államkasszából, így év végére teljesül a 12 milliárdos összeg. Tavaly és 2021-ben is az egyik legélesebb vita éppen azon volt, hogy mikor érkezik meg a fővárosi közösségi közlekedésnek járó központi pénz. Ez akkor az év végére esett, ami egyébként szintén szabályos.
Mindenesetre az áprilisi utalást Kiss Ambrus maga is úgy kommentálta, hogy ez „jó és pozitív hír” a kormány és a főváros meglehetősen elmérgesedett viszonya mellett. Ráadásul nem is az egyetlen: ugyancsak áprilisban megérkezett a fővárosi kőszínházakat illető állami támogatás is, így ezek likviditása rendben van.
Korábban a városvezetés azt jósolta, hogy az érintett színházak csődbe jutnak, mivel elmarad az állami dotációjuk, és emiatt béreket sem tudnak fizetni. Ilyen veszély tehát nem fenyeget.
Ezzel együtt sem lehet arról beszélni, hogy valamiféle csoda folytán kisimult volna a fővárosi vezetés és a kormányzat kapcsolata, amely pont szerdán eszkalálódott. Mint ahogy a Világgazdaság beszámolt, Karácsony Gergely bejelentette, hogy megtagadják a szolidaritási befizetését, és pert indítanak, mert szerintük törvénytelen a Budapestnek megállapított szűk 58 milliárd forintnyi hozzájárulás. Arról, hogy ez miért nincs feltétlenül így, részletesen ebben a cikkben számoltunk be.
Varga Mihály pénzügyminiszter ráadásul a városháza magyarázatát is vitatta, hogy miért jutott ténylegesen a csőd szélére a főváros. Az utóbbi a Covid-járványban, az elvonásokban és a rezsiválságban látja az okokat, a tárcavezető szerint viszont a felelőtlen és pazarló gazdálkodás a magyarázat. Akárhogy is, a városvezetés a jövő szerdai közgyűlésre beviszi a megszorítási (vagy ahogy a városházán hívják: túlélési) csomagját. Ez egyrészt visszatartana 25 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást, másrészt tartalmaz mintegy 40 milliárd forintnyi új hitelt is, brutális kamatkörnyezet mellett. Ebből egy több mint 16 milliárd forintnyi kölcsön felvételét előzetesen a kormányzatnak is jóvá kell hagynia. Ha a képviselők elfogadják a csomagot, akkor ezzel összességében azt érik el, hogy az augusztus elejére bekövetkező mínusz 76 milliárdos hiány mínusz 41 milliárd forintra apad.
Vagyis a baj továbbra is óriási.
Azt Kiss Ambrus is elismerte, hogy még 16 milliárd forintot valahonnan elő kellene keríteniük, hogy elérjék azt a mínusz 25 milliárd forintos szintet, ameddig a folyószámlahitel-keretükkel nyújtózkodhatnak. Ugyanakkor a városvezetés továbbra is elzárkózik tőle, hogy hozzányúljon a legnagyobb tételhez, a fővárosi kiadások 37 százalékát kitevő tömegközlekedés finanszírozásának átalakításához. Az általános főpolgármester-helyettes lapunk kérdésére jelezte, hogy megvizsgálták annak a lehetőségét, hogy megemeljék a BKV-bérletek árát – ami tíz éve változatlan –, de állítása szerint ez lemorzsolódáshoz vezetne az utasszámban, és még többen választanák az autót. Ezért ezt az eshetőséget elvetették, így továbbra is évi körülbelül 150 milliárd forintot invesztálnak a BKV és a BKK működtetésébe.
Közben készülnek a perre, amely szerinte is újszerű és egyáltalán nem szokványos. A kereseten még dolgoznak, nem tudta megjósolni, mikor adhatják be a bíróságra. Azt viszont elmondta, hogy alapvetően azt fogják támadni, hogy bár a pénzügyminiszternek szerintük lehetőségében állna a szolidaritási hozzájárulás felső határát csökkenteni, ezt nem tette meg. Erősen hisznek abban, hogy a kifogásuk megáll a bíróság előtt.
Karácsony Gergely megtette a bejelentését: „Találkozunk a bíróságon” – Budapest megtagadja az adófizetést az államnakA városvezetés közigazgatási pert indít a magyar állam ellen, mert szerinte törvénytelen adót vetettek ki rá. |
