A gazdaságvédelmi programokra – így a Széchenyi Kártya Programra, a Baross Gábor Újraiparosítási Programra, a kamatstopra, a Gyármentő Garancia- és Hitelprogramra, a KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Programra – azért van szükség, mert az orosz–ukrán háború és a szankciós politika miatt kialakuló az inflációs környezet és az uniós források körüli viták együttesen szigorúbb kamatkondíciókat követelnek meg a jegybank részéről. Ez megdrágította a fejlesztésekhez, a működéshez szükséges forrásbevonást, így a hitelpiaci aktivitás jelentős mértékben visszaesett. „Ennek következtében elengedhetetlenné vált a kormányzati beavatkozás a hitelezés és a beruházási dinamika fenntartása érdekében, amely nélkül nemcsak hogy lenne, hanem a kilábalás is elhúzódna” – olvasható a Makronóm Intézet elemzésében.
A bevezetett programok közül 1000 milliárd forintos keretösszegével kiemelkedik a Baross Gábor Újraiparosítási Program, amely kedvezményes hitelt biztosít a vállalkozásoknak fejlesztéseikhez, új beruházásaik megvalósításához a magas kamatkörnyezetben is.
Megújították a vállalkozások számára több mint húsz éve elérhető Széchenyi Kártya Programot is, amelynek keretében a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára kedvezményes, szabadon felhasználható hitelek érhetők el beruházásaik finanszírozásához, likviditásuk fenntartásához. A KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Programban részt vevő vállalkozások segítséget kapnak energiaköltségeik kifizetéséhez és energiahatékonysági beruházásaik megvalósításához. A közép- és nagyvállalatok energiahatékonysági fejlesztéseit a Gyármentő Program és a Gyármentő Garancia- és Hitelprogram támogatja. Ezen lehetőségek mellett érdemes megemlíteni a kamatstop intézményét is, amelyet a változó kamatozású jelzáloghitellel rendelkező lakosság mellett a kkv-szektorra is kiterjesztettek. Ezáltal a vállalkozások a felszabaduló forrásaikat fejlesztésre és a munkavállalói bérek kifizetésére fordíthatják. Az intézkedések együttesen több mint 3000 milliárd forint forrást juttatnak a gazdaságba, így érdemben javítják a növekedési kilátásokat.
A vállalati aktivitás visszaesése vagy ellehetetlenülése ugyanis csak tovább fűtené az inflációt. Ezért szükség van az árfolyam megtámasztását szolgáló és azon keresztül az annak mérséklésére irányuló kamatpolitika mellett az aktív gazdaságvédő politika alkalmazására is.
Ha az egyes intézkedések GDP-re gyakorolt hatását nézzük, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 1000 milliárd forintos hitelkeretének (ahol az állam végső költsége a kamattámogatás lesz) fele jelenthet addicionális hitelfelvételt a Makronóm Intézet elemzői szerint.
Az intézkedés 200 milliárd forint beruházás létrejöttéhez, valamint 300 milliárd forint forgóeszközhitel kihelyezéséhez járulhat hozzá.
Ezek a beruházások – figyelembe véve, hogy a feldolgozóipari befektetések nagyságrendileg 65 százalékos súlyt képviselő gépberuházásainak közel 70 százaléka évek óta importból valósul meg – idén 55,3 milliárd forint hozzáadott érték létrejöttét generálhatják a gazdaságban. Emellett a forgóeszközhitelek 151,3 milliárd forint hozzáadott érték megvalósulásához járulhatnak hozzá a beszállítók felé irányuló kereslet, valamint a vállalatok működésének biztosítása révén.
A Széchenyi Kártya Program (SZKP) kamattámogatott hiteleinek kihasználtsága idén meghaladhatja az 1550 milliárd forintot, amelynek nagyságrendileg legalább felét a magas kamatkörnyezetben piaci körülmények között nem helyeznék ki.
Az SZKP-ben a beruházási hitelek segítségével, az önrészt is figyelembe véve 220 milliárd forint addicionális beruházás valósulhat meg idén, amely a fenti módszertan alapján 90,3 milliárd forinttal járulhat hozzá a GDP-hez. Ezzel párhuzamosan a forgóeszközhitel és a folyószámlahitel keretében mintegy 580 milliárd forint forráshoz juthatnak a kkv-k, ami több mint 650 milliárd forinttal növelheti idén a gazdasági teljesítményt.
A Gyármentő Program és a Gyármentő Garancia- és Hitelprogram összesen 350 milliárd forintos kerete 300 milliárd forint olyan beruházás létrejöttét indukálhatja 2023-ban, amely a programok nélkül nem valósulna meg piaci körülmények között, így 82,6 milliárd forinttal támogathatja a növekedést.
A KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program közel 50 milliárd forint beruházást generálhat, és 13,5 milliárd forint hozzáadott érték létrejöttét segíti.
A kamatstop esetében vállalati oldalon – a vállalatoknál maradt források nyomán – 42 milliárd forint értékű beruházással és ehhez kapcsolódóan 16,9 milliárd forint hozzáadott értékkel számolhatunk, míg a lakosság esetében az alacsonyabb törlesztőrészletek miatti magasabb fogyasztási szint 87,6 milliárd forint bruttó hozzáadott érték létrejöttéhez járulhat hozzá.
A Makronóm Intézet elemzőinek számításai szerint az öt kormányzati intézkedés nélkül közel 780 milliárd forinttal kevesebb beruházás valósulna meg idén, a háztartások fogyasztása 170 milliárd forinttal lenne alacsonyabb, a forgóeszköz hitelek hiányában pedig munkahelyek ezrei kerülnének veszélybe: mindezek eredményeként a 1168 milliárd forinttal lenne idén alacsonyabb.
Intézkedésekre lebontva a Széchenyi Kártya Program keretében várhatóan kihelyezett több mint 1500 milliárd forint 1,02 százalékponttal támogathatja a növekedést az idén.
A Baross Gábor Újraiparosítási Program 0,28, a lakossági és vállalati kamatstop 0,16, a Gyármentő Program 0,11, a KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program pedig 0,03 százalékponttal járulhat hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdaság idén elkerülje a recessziót
– mutat rá a Makronóm Intézet.
